Együttműködés Karcagtól Kínáig

Debrecen - Július elsejétől Komlósi István irányítja a Debreceni Egyetem Agrártudományi Központját. Terveiről, elképzeléseiről kérdeztük az új főigazgatót.

A Debreceni Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, és azóta is ezer szállal kötődik az intézményhez Komlósi István. Phd fokozatát Walesben 1994-ben, akadémiai doktori címét 2013-ban védte meg. Oktatóként, tanszékvezetőként és a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánjaként dolgozik a hazai agrárium tudományos fejlődéséért, gyarapodásáért. A DE Agrártudományi Központjának (ATK) főigazgatójaként az a célja, hogy a keleti régió mezőgazdasága külföldön is mintapélda legyen.

Főigazgatói pályázatát azzal kezdte, hogy megválasztása esetén erősíteni kívánja az ATK és a MÉK, valamint az egyetem többi kara közötti kapcsolatot. Hogyan képzeli ezt el?

- Röviden megfogalmazva azt szeretném, ha minden egység fizikai lehetőségeit az egyetem érdekében használnánk ki. Az ATK intézeteiben nemesítési és különböző talajművelési kutatások folynak. Ezek alkalmazott tudományok és részben piaci célt szolgálnak. Viszont ha ehhez kapcsolódnak akár a MÉK-en folyó alkalmazott kutatások, vagy más karon folyó alapkutatások, akkor nagyobb hozzáadott értéket teremt. Agrárosan fogalmazva: ha egy bokrétába több virágot kötünk, díszesebb lesz.

Hogyan érinti ez a kutatóintézeteket?

- Az DE Agrártudományi Központjához három kutatóintézet tartozik: a debreceni, a karcagi és a nyíregyházi. Mivel külön ökológiai régióban helyezkednek el, ezeket a sajátosságokat kihasználva szeretnénk elsősorban a megyékre és az adott talajtípusra, ökológiai régióra vonatkozó kutatásokat folytatni. A karcagi és a nyíregyházi kutatóintézetnek vetőmag nemesítési profilja megmarad, ehhez rendeljük az egyetem legújabb fejlesztési eredményeit, illetve szeretnénk más hazai fejlesztési eredményeket is együttműködésben kiaknázni. De a nemzetközi tapasztalatokat is érdemes felfűzni a nyíregyházi és a karcagi intézetek munkájára. A debreceni intézet a funkcionális élelmiszerek bázisa lehet. Itt az élelmiszer, azon belül a prémium élelmiszerek előállítása, feldolgozása és márkázott termékek gyártása a cél, kihasználva a Klinika közelségét, a kutatókkal való együttműködéseket. A debreceni egységek kutatási és gyakorlati hátteret biztosítanak az agrár-élelmiszeripari képzések számára. Hallgatóink egyre nagyobb arányban városi kötődésűek, így sokszor az alapvető mezőgazdasági fogásokat is meg kell nekik tanítani. Szeretném, ha minél több gyakorlati tudásra tennének szert úgy, ahogy korábban a jól működő mezőgazdasági szakközépiskolákban, ahol egy-egy munkafolyamatot fizikálisan követtek végig a diákok. A Természettudományi és Technológiai, az Általános Orvostudományi és a Műszaki Karon túl az Informatikai Karral is együttműködünk. Mivel a Debreceni Egyetem kiemelt kutatóegyetem, ezért mindent megteszünk, hogy a kutatóintézetekben a legújabb technológiát mutassuk be. Az Informatikai Karral közösen nagyon ígéretes elképzeléseink vannak a precíziós mezőgazdaságban.

Várható-e változás a személyi állományban, illetve tervez-e infrastrukturális fejlesztéseket?

- Az említett célok kapcsán a kutatóintézetekben árbevétel arányosan humánerőforrás-fejlesztést tervezünk. Emellett szeretnénk, ha kutatóink minél nagyobb arányban juthatnának el ösztöndíjjal külföldi kutatóintézetekbe, hogy az ottani, napra kész tudást is megszerezzék. De mi is szeretnénk vendég kutatóknak helyet biztosítani.

Mely országokkal képzel el együttműködéseket?

Hollandia, Spanyolország és Franciaország mind kiváló vetőmag-termesztési hagyományokkal rendelkező országok. Először ezeket szeretnénk megcélozni. De most jöttünk vissza Kínából, ahol a Shandong tartomány székhelyén lévő egyetem vezetésével tárgyalva kiderült, hogy nagyon hasonló a filozófiánk: az egyetem a régióért van. Ezért az ottani vetőmag nemesítéssel foglalkozó kutatóintézetekkel tervezünk szorosabb kapcsolat kialakítani. A MÉK már kötött együttműködési megállapodást az egyetem mezőgazdasági karával, ami oktató- és hallgatócserében jelenik majd meg.

Speciális helyzetben van, hiszen tanszékvezetőként, dékánként és főigazgatóként is dolgozik a jövőben. Mennyire előny, vagy hátrány ez a munkájában?

- Mindenképpen előnyős, hiszen jobban látom majd az egységekben rejlő lehetőségeket, kapcsolódási pontokat. A kar és a kutatóintézetek együttműködési lehetőségeit szeretném kihasználni, úgy hogy hozzáadott értéket teremtsünk mindenki javára.

Sajtóiroda - TB