Hideg rázza a lépfenés tehenet

Hajdú-Bihar - Vágóhídi alkalmazottak, valamint a bőrrel és szőrrel dolgozók veszélyeztetettek.Már nyolc embert kezelnek, illetve vizsgálnak a debreceni kórházban, akik valamilyen módon megfertőződhettek a Tiszafüred-Kócsújfalu egyik tanyájáról származó, lépfenével fertőzött szarvasmarháktól, vagy azoknak az étkezésre szánt húsától.

Húsz év, hat eset

Az elmúlt húsz évben a mostani a hatodik nyilvánosságra került lépfene okozta megbetegedés Magyarországon, legutóbb áprilisban a Debreceni Állatkert egyik hímoroszlánja pusztult el a kórban. Az ember a betegséget beteg állattól, állati tetemtől, kényszervágással, állati eredetű élelem feldolgozásával és fogyasztásával, valamint állati bőrök vagy szőrök kezelése révén kaphatja meg. A lépfene kórokozója (ami az állatoknál magas lázat, hidegrázást, étvágytalanságot és elesettséget okoz) akár évtizedekig képes fertőzőképes állapotban maradni a talajban vagy a kutak iszapjában. A kórokozót 1876-ban a Nobel-díjas Robert Koch német orvos mutatta ki.

Konkrét történetek

Húsz éve lépfene-bacilust találtak a hatóságok annak a lótrágyának a származási helyén, amit gombatermesztők megrendelésére szállítottak Soltról Csepelre, Etyekre és Törökbálintra. Két évvel később (2005-ben) legalább félszáz szarvasmarhát kellett levágni és megsemmisíteni Nógrád megyében, ahol lépfene támadta meg az állatállomány egy részét. Aztán újabb év telt el és a kór ismét felütötte a fejét.