A sejtektől hatékony a rendszer

Debrecen - A politológus szerint csaknem lehetetlen a terrorizmus ellen harcolni.A terrorizmus és az ellene folytatott küzdelem legfontosabb következménye, hogy átalakult a biztonság fogalma. Míg az korábban nemzeti hatáskör volt, mára világossá vált, hogy globálisan kell a fogalomról gondolkodni, hiszen a fenyegetés is nemzetközi – mutatott rá Balogh László Levente, a Debreceni Egyetem docense. – Nem kérdés, az ennek érdekében hozott intézkedések miatt sérülnek az állampolgári szabadságjogok, amelyeket a magasabb rendűnek ítélt célnak, nevezetesen a biztonságnak rendelnek alá. A nyilvánosság számára a hétköznapi embert érintő intézkedéseken túl (például szigorúbb reptéri ellenőrzések, kamerák felszerelése) nehezen követhető, miként zajlik a terrorizmus elleni küzdelem, hiszen az főként titkosszolgálati eszközökkel történik. Ezek a szervek akkor végzik jól a dolgukat, amikor nem történik semmi. Ezért érthetők nehezen, miért indokoltak a szigorú előírások – fogalmazott a politológus, aki a nemzetközi lehallgatási botrány kapcsán azt jegyezte meg, hogy mindenki számára világossá vált, a szövetségesek egymásban sem bíznak.

Nincs politikai követelés

Balogh László Levente hangsúlyozta: a terrorizmus átalakulása nem a 2001. szeptember 11-én a World Trade Center ikertornyába csapódó repülőgépekkel kezdődött. Vallási formája viszont azóta kétségkívül erősödött, ennek a felfutásának vagyunk tanúi napjainkban is.

– Csaknem teljesen reménytelen a terrorizmus ellen harcolni. Ma ugyanis a szervezetek nem meghatározott számú tagsággal rendelkeznek, hanem kiépített sejtek organizmusáról beszélhetünk, amelyben mindenki csak két-három embert ismer, ettől lesz hatékony a rendszer – jelentette ki. A szakember szerint azonban az is fontos, hogy ma gyakran az Egyesült Államokban, Európában szocializálódott személyek közül kerülnek ki az elkövetők. Így volt ez a 2005. július 7-ei metrórendszerben elkövetett támadás során is. Az ilyen támadások közös vonása az, hogy az elkövetők konkrét politikai követelést nem fogalmaznak meg, azokban a nyugatellenesség jelenik meg.

Új gócpontok jöhetnek

A politológus szerint a terrorizmus azokon a helyeken jelenik meg, ahol az állami hatalom és erőszakmonopólium meggyengül. Erre látunk példát Afrikában. Itt a kontinens országai a térképen ugyan egységeknek tűnnek, a valóságban ez azonban koránt sincs így, hiszen több államban is konfliktusok feszítik azt. A szakértő számára így nem volna meglepetés, ha a terrorizmus a közeljövőben megjelenne Észak-Afrikában és erősödne Irakban. Kérdés továbbá, mi lesz Afganisztánnal, ha kivonul az USA. Egyelőre úgy tűnik, hogy egy olyan gyenge államot hagyhat hátra, mint tette azt Irakban, ahol az Egyesült Államok bevonulása előtt elnyomó rendszer volt, de az állam legalább működött.

HBN

A „hagyományos” terrorizmus

Balogh László Levente azt mondta, a mediatizált világban a terror nem egyszerűen cselekvés, hanem egyben előadás is, ezért nézőkre van szüksége, anélkül hatástalan és értelmetlen. A látványa, amellett hogy félelmet kelt, nagysága révén lebilincsel. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a köznyelvben gyakran összemosódik a terror és a terrorizmus fogalma. Előbbit az államhatalom alkalmazza a polgárokkal szemben, míg utóbbi eredetileg a politikailag gyengék stratégiája volt: erőszakos eszközökkel pótolták azt, amit az intézményrendszeren keresztül nem voltak képesek elérni, úgy, hogy tettük szimbolikus erejével hívják fel ügyükre a figyelmet. A terrorizmus kezdetben nemzeti törekvésekhez kapcsolódott (például az ír IRA, a baszk ETA), majd megjelentek a szociális, társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő szervezetek (az olasz Vörös Brigádok, német RAF). Mára Európában elvesztették táptalajukat, Dél-Amerikában azonban – átalakulva – továbbélnek. Ezeket viszont nehéz elválasztani a szervezett bűnözéstől – mutatott rá.