A tornyok titokzatos lakói, amelyek megvédenek a pocokinváziótól

Hajdú-Bihar, Egyek - A gyöngybagoly helyzete nem mondható rózsásnak Magyarországon, pedig hasznos.

A gyöngybagoly (Tyto alba) a többi bagolyfajhoz hasonlóan éjszaka aktív, és emiatt elég ritkán kerül szem elé. Jelenlétére sokszor csak a hím érces, területjelző rikoltozása utal, ám a legtöbb esetben nem is tudják az emberek, hogy mitől és honnan származik e hang. Népes fészekalja, mely olykor 9-10 fiókából is állhat (mely adott évben, a tápláléktól függően 2, vagy nagyon ritkán 3 is lehet), hangos sziszegéséről könnyen felismerhető. Hiába a nagyszámú fióka, a populáció hazánkban is (s ez ugyanúgy az európai állományra is vonatkozik) csökken, vagy jobb esetben stagnál.

Mi lehet az oka?

Nos, a gyöngybagoly esetében, egy rendkívül érzékeny fajról beszélünk, mely több problémával is küzd a mai rohanó és profitorientált világban. Az egyik ilyen a fészkelő helyek eltűnése. A gyöngybaglyok hazánkban valaha öreg, odvas fák üregeiben fészkeltek, de az erdőirtásoknak köszönhetően ezek a jó öreg, odvas fák kezdtek eltűnni, így a baglyok kénytelenek voltak behúzódni az ember lakta területekre és igénybe venni az ember által nyújtotta lehetőségeket. Így történt, hogy a baglyok elkezdtek különböző tanyák, romos épületek padlásain és templomtornyokban fészkelni. A sötét padlások és tornyok jó búvóhelyet, a környező mezőgazdasági területek pedig bőséges táplálékot kínáltak a baglyok számára.

A téeszek után

A termelőszövetkezetek megszűnésével és a nagy monokultúrák létrejöttével ezek a változatos vadászterületek mind kezdtek eltűnni, s a régi gazdasági épületek is lebontásra vagy felújításra kerültek, ami nem várt nehézséget hozott a baglyoknak. A gyepek feltörésével újabb területek tűntek el, s a baglyok az utak mentén kezdtek el vadászni, ahol az elszóródott takarmányra összegyűlt rágcsálók könnyű prédát jelentettek számukra. Ám az út mellett vadászni nem veszélytelen és sajnos a napjainkig rengeteg baglyot ütnek el az utak mentén. A szembe jövő autó fénye elvakítja őket és sokszor rossz felé manővereznek, nem egyszer pont neki az autónak, vagy egyáltalán nincs is idejük manőverezni.

És a templomtornyok?

A magyarországi gyöngybagoly állomány zöme templomtornyokban fészkel és itt elérkeztünk az újabb problémához. A hetvenes évektől elinduló örvendetes templomfelújítások és modernizálás miatt, újabb probléma szakadt a gyöngybaglyok nyakába. A talán évtizedek óta használt fészkelőhelyeket lezárták, a modern motoros harangok és az egyéb belső elektronikai eszközök védelmében minden élőlény „nemkívánatossá” vált a tornyokban és azok ablakait behálózták. A megmaradt épületek padlásain, ahol még volt fészkelésre alkalmas hely, újabb veszedelem ütötte fel a fejét: a nyest, amely a tojások és fiókák mellett a felnőtt gyöngybagollyal is képes végezni.

Csak tetőzte a problémát az egy-egy tartós tél is. Amikor a hótakaró vastagsága elérte a 7cm-t, a baglyok nem voltak képesek vadászni a rágcsálókra, mivel azok túl mélyen, a hó alatt közlekedtek és eszük ágában sem volt feljebb merészkedni a biztonságot nyújtó fehér pajzs alól. Ilyen kemény teleken bizony a gyöngybagoly populáció 80-90%-a is éhen pusztult.

Mit lehet tenni?

Ezen nehézségeknek „köszönhetően” a gyöngybaglyot az Európai Unió a védelemtől függő fajok csoportjába sorolta (eszmei értéke 100 ezer forint) és a természetvédelem költőláda kihelyezésbe kezdett.

- A tapasztalat azt mutatja, hogy a gyöngybagoly viszonylag hamar elfoglalja a számára kihelyezett költőládát, főleg ha azt templom tornyába tesszük. Sajnos az egyház sok esetben elutasítja az efféle munkát és sok helyen zárt ajtókkal fogadnak minket. De az újabb felhívásoknak és publikációknak köszönhetően, mégis van remény ezen emberek meggyőzésére és a faj ilyen képen történő megóvására – mondta Habuczki Zoltán, aki 2013 decemberében Bárdos Tibor barátjával nekilátott a költőládák kihelyezésének Egyek községben.

Pályázati összegből 6 gyöngybagoly költőláda és 10 kuvikodú létesült a tűzoltósághoz tartozó régi tömlőszárító toronyban, amit 15 éve nyitottak meg. A 6 gyöngybagoly költőládából 3 ládában volt mozgás ám, tényleges költés csak egy ládában mutatkozott.

A torony megnyitását követően, azonnal elfoglalták a gyöngybaglyok és költésbe is kezdtek. A 2014-es év táplálékbőségének köszönhetően az első fészekalj 9 fiókája mind sikeresen kirepült, és azóta a pár másodköltésbe kezdett. Ez is alátámasztja azt a tény, mely szerint, ha a költőládánkat jól megválasztott helyre tesszük, azt a gyöngybaglyok meghálálják, és efféle fészekaljakkal örvendeztetnek meg minket.

- Készséges plébánosunknak köszönhetően, időközben sikerült az egyik ládánkat áthelyezni az egyeki katolikus templom tornyába is, amit a baglyok szintén, napokon belül birtokba is vettek – számolt be róla a természetvédő.

- Úgy gondolom közös célunk ennek a pompás bagolynak a védelme és sok esetben csak szemléletváltásra van szüksége az embereknek vagy pedig csak arra, hogy értsük meg ezt a nehéz helyzetben lévő madarat, s kicsit segítsünk neki kimászni, abból a nehéz helyzetből, amibe végeredménybe is, mi hoztuk őt. Egy kis háztartási hulladékkal (krumpli héja, száraz kenyér) jól helyben tarthatók a rágcsálók és a hó mentes terepen a baglyok is könnyebben jutnak zsákmányhoz. Ilyen és hasonló praktikákkal minimális odafigyeléssel, mi magunk is részesei lehetünk a faj megőrzésének és hozzájárulhatunk annak fennmaradásához - tette hozzá.

HBN-Habuczki Zoltán

Miért hasznos?

Költési időben temérdek rágcsálót összefogdos, ezt a magtárak környékén teszi, ami jót is tesz a gazdáknak. Egy átlagos fészekalj (5-7) felneveléséhez több ezer rágcsálóra van szükség.

A zsákmányállatok zöme mezei pocok, amelyet főleg a gradációs (túlszaporodásos) években, mint jelentős mezőgazdasági kártevőt tartanak számon. Ezenkívül számos patkány is ejt, melyek túlszaporodása, szintén sehol sem kívánatos.