Helyi igényekről helyi döntések születhetnek

Hajdú-Bihar - Az új típusú megye koncepciója szerint a megyei önkormányzatok immár a fejlesztéspolitika területi szintjén jelentkező feladatokat látják el.A megyei önkormányzatok 1990-ben történt megalakulása óta a megyék életében az eddigi legjelentősebb változást az elmúlt négy évben átalakult új szabályozási környezet jelentette. A 2010. október 15. napján megalakult megyei közgyűlésnek az intézményfenntartói feladatellátás egyre növekvő finanszírozási nehézségével kellett szembenéznie. Annak ellenére, hogy a 2011. év folyamán a testület még számos olyan intézkedést hozott, melyek az évek óta alulfinanszírozott szolgáltatások színvonalának megtartását célozták, az országos viszonylatban Hajdú-Bihar megyénél jelentősebben eladósodott megyei önkormányzatok miatt az intézményfenntartói feladatokat mintegy 20 év után átvette az állam. Az időszak legfontosabb feladatává így a konszolidáció pénzügyi, vagyoni és humánerőforrás vonatkozású lebonyolítása, valamint a megyék új szerepkörére való tervezési, felkészítési folyamatok koordinálása vált - értékelte Bodó Sándor a, a megyei közgyűlés elnöke az utóbbi négy év munkáját a cikluszáró ülésen pénteken.

Nem stabil

- Elsőként a struktúraváltás adott feladatokat, nem volt könnyű lemondani az intézményekről, ugyanakkor biztos, takarékos működést lehetővé tenni. Az átálláson nagyon sokat dolgoztunk - mondta az elnök. Hozzátette, a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények, valamint az önkormányzat kötelező feladatait ellátó gazdasági társaságok a 2011. évben is aktív pályázati tevékenységet folytattak, melynek eredményeként a megyei önkormányzat összességében megközelítőleg 2,5 milliárd forint összértékben kezelt pályázatokat.

Miközben csökkent a mozgástere, az önkormányzat racionalizálta, ahol tehetette működését, mindezen erőfeszítések azonban már nem bizonyultak elegendőnek a megelőző évek alatt az intézményi feladatellátás alulfinanszírozottságából, valamint a nemzetközi pénzügyi környezet negatív változásaiból adódóan keletkezett adósságállomány törlesztéséhez. A nagymértékben eladósodott megyei önkormányzati ellátórendszer problémáit már nem lehetett állami beavatkozás nélkül orvosolni. A működés addigi három pillére - a normatív támogatás, az átengedett szja. és az átengedett illetékbevételek – már nem biztosították a szolgáltató-rendszer stabil működését.

El kellett dönteni, hogy a korábban a megyei önkormányzatok által kibocsátott kötvényekre tekintettel a vagyonelemek a bankokhoz vagy az államhoz kerüljenek. Az állam magára vállalta a megyei önkormányzati tartozásokat és átvállalta az intézményi működtetést, továbbá átvállalta a megyei önkormányzatok 2011. december 30-án fennálló adósságát és annak járulékait - hallhattuk.

Új típusú megye

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvény a megyei önkormányzatot területi önkormányzatként definiálja, amely külön törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. Ennek értelmében készült el a megyei területfejlesztési koncepció.

A záróülésen felszólaló képviselők is megerősítették, végre helyi igényekről helyi döntések születhetnek; komoly források ígérkeznek, és a legfontosabb, hogy elkezdtek közösen gondolkodni a megye jövőjéről.

HBN

Testvérmegyei együttműködés

Testvérmegyei együttműködési megállapodást írt alá az ülést megelőzően Bodó Sándor, a közgyűlés elnöke, és Vákár István, a romániai Kolozs Megye Tanácsának ügyvezető elnöki feladatokat ellátó alelnöke. Közösek a történelmi hagyományaik, de a jelen követelményei is: a gazdasági kapcsolatok ápolása, tapasztalatcsere, közös, uniós fejlesztések.

Testvérmegyei együttműködés Hajdú-Bihar és Kolozs megye között

Debrecen, 2014. szeptember 26., péntek (MTI) - Testvérmegyei együttműködési megállapodást írt alá pénteken Debrecenben Bodó Sándor, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésének elnöke és Vákár István, a romániai Kolozs Megye Tanácsának ügyvezető elnöki feladatokat ellátó alelnöke.