Megyeházára megy Bocskai koronája

Hajdúnánás - A korona Bécsben van, a másolat készítőinek a hajdú identitás erősítése volt az egyik célja.

A Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés szeptember 26-án 10 órakor kezdődő ülése előtt az Árpád-teremben bemutatják a Bocskai-korona hasonmását, amelyet a hajdúnánási múzeum munkatársai készítettek.

A múzeum munkatársai elhatározták, hogy elkészítik a korona hasonmását. A mérete megegyezik az eredetiével. A munka ez év január első napjaiban kezdődött, s a korona fél év múltán foglalta el helyét a múzeum előcsarnokának üvegburája alatt. Készítői: Nagy Ágnes, Molnár Andrásné, Domán László, Buczkó József. A korona anyaga aranyozott plasztik, a rajta lévő ékkövek féldrágakövek és díszkövek, valamint tenyésztett gyöngyök, amelyeket négy drágakövekkel kereskedő cég biztosított számukra támogatásként.

Mivel az eredeti műtárgy egyetlen győztes szabadságharcunk szimbóluma, s egyben a hajdúk szabadságküzdelmeinek jelképe is, amíg az eredeti műtárgy haza nem kerül, készítői ezzel szeretnék szemléltetni a korona jelentőségét. Céljuk, hogy a városban jelen legyen minden olyan eseményen, ahol a hajdú múltról van szó, ezzel erősítse a hajdú identitást.

A korona története

Bocskai István magyarországi katonai sikerei miatt 1605. november 11-12-én a török szultántól színarany koronát kapott, amellyel Magyarország királyi méltóságának ismerték el. Ezt a koronát azonban Bocskai soha nem tekintette a Szent Koronával azonos értékűnek, így királynak sem tartotta magát. A korona Bocskai haláláig (1606. december végéig) Kassán volt, a fejedelmi udvarban. Ezt követően Homonnai Drugeth Bálinthoz, a hajdú hadak főkapitányához került, akit Bocskai egyébként utódjául jelölt ki. Korai halála miatt a magyar országgyűlés fennhatósága alá került, amely 1610 tavaszán az általa hozott rendelettel kiszolgáltatta a magyar királynak, egyben osztrák császárnak.

Mindez 404 éve történt, s azóta a korona nem hagyta el egyetlen pillanatra sem az egykori osztrák császári kincstárat. Hazahozatalát először a hajdúk kezdeményezték. Trianon után került ismét az érdeklődés középpontjába, amikor a románok igényelték, hogy az ezzel történő koronázással legalizálják hatalmukat Erdély felett.

Országos mozgalom

A magyar kormány is benyújtotta igényét erre a műkincsre. A hajdúk pedig az egész országra kiterjedő mozgalmat indítottak hazahozatalára. Sikertelenül. Legutóbb a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójának keretében került ismét szóba a korona hazahozatala, legalább egy kiállításra. Ez sem sikerült.

HBN