A kézművességet és az innovációt is támogatják

Debrecen - A fenntarthatóság az egyik legfontosabb támogatási szempont.

Elfogadta Hajdú-Bihar Integrált Területfejlesztési Programját a megyei közgyűlés a pénteki ülésén; a tervezet a 2014-2020-as európai uniós ciklus gazdaság- és településfejlesztési elképzeléseit megvalósítani hivatott projekteket tartalmazza. Pajna Zoltán elnök hangsúlyozta: a testület legnehezebb feladata a programok koordinálása és segítése lesz. Papp György, az INNOVA Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség képviseletében elmondta: megyénkben öt gazdaságfejlesztési, és tíz, a járásokhoz rendelt településfejlesztési programcsomagból áll az uniós források felhasználásának „forgatókönyve”.

A fenntartható gazdálkodás fejlesztése, az innováció, a munkahelyteremtés a legfontosabb célkitűzései a következő uniós ciklusban megvalósítandó hazai projekteknek; ehhez illeszkedik a Hajdú-Bihar megyei Integrált Területfejlesztési Program (ITP) is, melyet pénteken fogadott el a megyei képviselő testület, majd azt követően konferencián ismertették kidolgozásának és tartalmának legfőbb tudnivalóit.

Pajna Zoltán, a közgyűlés elnöke emlékeztetett rá: a következő hét évben 33 milliárd forint érkezhet megyénkbe gazdaságfejlesztésre, emellett 40,8 milliárd Debrecenbe, továbbá 19,2 milliárd forint településfejlesztésre együttesen a 10 járásba. Cél, hogy ebből minél nagyobb összeget tudjunk lehívni! – hangsúlyozta.

A rövid ellátási lánc kialakítása vagy a fiatal gazdák támogatása több prioritásban is szerepel azon célok között, melyekre a vidékfejlesztési források fordíthatók – mondta el Szokai Szilvia, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat referense. Többek közt a kézművesség, a „zöld” infrastruktúra kialakításának, a szolidáris gazdaságok létrehozásának segítését, az erdőtelepítések ösztönzését is megemlítette.

Mintegy 12 ezer milliárd forint érkezik a következő hét évben Magyarországra az EU-ból fejlesztésekre, de hogy aztán lesz-e erre forrás, nem lehet tudni; ezért is fontos, hogy fenntartható gazdasági programokra költsük a pénz minél nagyobb részét – hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára. Megjegyezte, hogy az előző ciklusban kétféleképpen is működött a pályázati irányító hatóság: először a szakpolitikát képviselő minisztériumok a fejlesztési ügynökséggel párhuzamosan, majd egymástól szétválasztva, gyakran érdekellentétben dolgoztak. E két módot hatékonnyá ötvözi a mostani rendszer, melybe a területi döntéshozókat is bevonták, visszaadva nekik a lehetőséget, hogy saját fejlesztéseik fölött rendelkezzenek.

– A kis- és középvállalkozásoknak szóló forrásokon belül dominálni fognak a visszatérítendő támogatások, ezzel is ösztönözve, hogy csak fenntartható fejlesztésekre fordítsák a pénzt. A technológiai innováció segítése az egyik fontos célkitűzésünk: látszik, hogy a Távol-keleti, olcsó munkaerőre épülő ágazatok a jövőben a robotizáció felé mozdulnak el, így nálunk ott lehet sok munkahelyet teremteni, ahol nem várható nagyfokú automatizálás, de ehhez kutatás szükséges – fejtette ki. Mint elmondta, támogatandóak a felsőoktatási intézmények, startup-ok piacra vihető ötletei, de a nagyvállalatokéi is, amennyiben kicsikkel együttműködve valósítják meg azokat. Példaként említett egy vésztői vállalkozást, ahol egy különleges csalánt termelnek, annak rostjai pedig az Audi A8-as autók belső burkolatába kerülnek.

Csepreghy Nándor elmondta, a közlekedés fejlesztésben az a cél, hogy a megyei jogú városok legalább gyorsforgalmi úttal kapcsolódjanak majd az autópályákhoz, de emellett a vidéki települések élhetőségét biztosító úthálózat fejlesztése, az autópályákra „ráhordó” utak kialakítása is szempont, ezzel segítve a falvak, kisebb városok tőkevonzó képességét.

Beszélt a pályázati rendszer formai átalakításáról, többek közt arról, hogy a papír kiiktatásával, teljes mértékben digitalizálva a folyamatot az adminisztratív okokból elutasított pályázatok száma remélhetőleg nullára csökkenthető majd. Az önerőképesség érdekében a cégek éves befizetett adójának mértékéig állami garanciavállalást vezetnek be, az elszámolás átalakításával pedig a projekt lebonyolítása közbeni likviditási problémák elkerülésében segítenek.

– Az átláthatóság érdekében elutasítás esetén annak indokát közölni fogják a pályázóval. 300 millió forint beruházási érték alatt egy normatív rendszer rögzíti majd a feltételeket; például meghatározzuk, hogy valamely szektorban gépbeszerzésre adandó támogatás feltételeként hány munkahely teremtését és mekkora árbevétel növekedést kell vállalnia a pályázónak, aki ezt teljesíti, nyer – sorolta a helyettes államtitkár. – Szűkebb, de igazságosabb lesz a rendszer – összegezte.

HBN-SZT

Öt csoport

Öt csoportba sorolták a gazdaságfejlesztési projektcsomagokat: területi felosztás alapján van Hajdúsági, Dél-Nyírségi és Bihar-Sárréti önfenntartó projektcsomag, továbbá tematika alapján vállalkozás-fejlesztési és befektetés-ösztönzési, illetve turizmusfejlesztési projektcsomag.A településfejlesztési projektcsomagokra összesen 19, 126 milliárd forint havható le. Járási bontásban (lakosságszám alapján elosztva):

A 2014-2020-as eu-s célkitűzésekben szerepel többek között, hogy a 20-64 évesek 75 százalékának legyen munkahelye, az iskolából kimaradók aránya 10 % alatt legyen, az ifjabb generáció tagjainak legalább 40 %-a rendelkezzen felsőfokú végzettséggel.

Cikkünkhöz a Facebookon szólhat hozzá:

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, script , facebook-jssdk ));

// ]]>