2015.03.15. 07:12
Kossuth példáját követve
Debrecen - "A polgári kormány a magyarok Mózesének kottájából játszik" – vélte Dr. Pósán László.
Debrecen - "A polgári kormány a magyarok Mózesének kottájából játszik" – vélte Dr. Pósán László.
– Városunk nélkül 1848-49 nem lett volna olyan, mint amilyennek ismerjük – jelentette ki Dr. Pósán László, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője a nemzeti ünnep előestéjén, a Déri Múzeum előtt összegyűltek körében. Elmondta: azt követően, hogy Windisch-Grätz császári tábornok serege 1848 decemberében már a fővárost fenyegette, az akkori magyar vezetés kényszerűségből Pest-Buda kiürítése mellett döntött. A szabadságharcnak Debrecen lett a központja, ez lett az új főváros, és csaknem fél évig az is maradt. Itt ülésezett a Honvédelmi Bizottmány, az országgyűlés, itt szervezték meg a dicsőséges tavaszi hadjáratot. A győztes csaták után 1849. április 14-én a debreceni Nagytemplomban mondták ki a függetlenségi nyilatkozatot. Debrecen és Kelet-Magyarország nélkül nem lett volna szabadságharc és trónfosztás – tette hozzá.
Debrecen később
Dr. Pósán László úgy fogalmazott, hogy az Alföld népe 1849 nyarára térdre kényszerítette a császári udvart, akik kénytelenek voltak külföldi segítséget kérni. Debrecent Kossuth a szabadság őrvárosának nevezte és szavai később is igaznak bizonyultak. 1956-ban városunkban volt legelőször tüntetés a kommunista diktatúrával szemben. A páneurópai piknik gondolata is Debrecenben született meg, mely tettekké válva a vasfüggöny lebontásához és a szocializmus összeomlásához vezetett.
Kossuth ma is aktuális
– Amikor Kossuth írásait olvassuk döbbenetes milyen gyakran találkozunk olyan gondolatokkal, melyekből szinte egyenesen következtek az elmúlt évek történései, vagy akár politikai döntései – vélekedett. Hozzátette: Kossuth útmutatása szerint járt el a 2010-ben megválasztott polgári kormány amikor úgy döntött, hogy Magyarországot a saját lábára állítja. S most nem az IMF, vagy a brüsszeli bizottság határozza meg hazánk pénzügyi és gazdasági mozgásterét.
A kormánypárti politikus azt mondta: a közös adó ügye, az igazság ügye – fogalmazta meg Kossuth a közteherviselés lényegét, azt, hogy a közterhek finanszírozásából mindenki kiveszi a részét. Ezt a gondolatot követve döntött a magyar országgyűlés arról, hogy az adózás alól addig kibújó bankok, pénzügyi vállalkozások, multinacionális cégek különadót fizessenek. A politikus megállapította, hogy a kötelező magánnyugdíjpénztárak megszüntetése, a vízvagyon köztulajdonba vétele, vagy az energia hatósági árszabályozása szintén Kossuth gondolataiból következik.
– A polgári kormány a magyarok Mózesének kottájából játszik – zárta szavait Dr. Pósán László.
HBN-OCs