„Nekünk a békében kell háborúzni”

Debrecen - A tavalyelőtti nagymértékű javulást is meg tudták fejelni az elmúlt esztendőben megyénk rendőrei. Interjú dr. Gyurosovics József dandártábornokkal, megyei rendőr-főkapitánnyal.

A siker egyben nagyobb terhet is rakott a megyei rendőr-főkapitányságra, amikor az azt megelőző évi munkáját 2014 elején kiválóra értékelte az Országos Rendőr-főkapitányság. Törvényszerűnek látszott, hogy a bűnügyi, közbiztonsági és közlekedésrendészeti szempontból is jelentős javulást nehéz lesz túlszárnyalni, de mint arról az idei évértékelőn dr. Gyurosovics József dandártábornok beszámolt, ez minden téren sikerült. A megyei főkapitányt az eredményességük hátteréről és további lehetőségeikről, terveikről kérdeztük.

Egy korábbi elődje azt mondta, lehet akármilyen jó egy megye bűnügyi statisztikája, az emberek az élet ellenes bűncselekmények alapján ítélik meg a főkapitányság munkáját.

Dr. Gyurosovics József: Ezen a téren sem kell szégyenkeznünk, mert bár a szándékos emberölés, az emberölés kísérlete és az ehhez kapcsolódó esetek száma 10-ről 17-re nőtt 2014-ben, de ezek közül több is 2013-ban történt, viszont a vizsgálat áthúzódott a következő évre. Ennél többet árul el a szándékos emberölés felderítési mutatója, ami 94,1 százalékos, de ennél fontosabb, hogy csak egyetlen eset, a Poroszlay úti gyilkosság tettesét nem sikerült még elfognunk.

Máig a legtöbbet vitatott eset Balla Irma meggyilkolása. Miután a hosszú bírósági procedúra után jogerősen felmentették az eredetileg megvádolt fiát, Schönstein Sándort, kiderült a nyomozati szakaszban több hibát is elkövetett a rendőrség. Kielemezték már ezeket?

Dr. Gyurosovics Jószef: Nekem sem lehetőségem, sem jogosultságom nincs, hogy megítéljem, milyen szakmai munka folyt a főkapitányságon abban az időben.

Visszatérve főkapitányi tevékenységének eddig eltelt idejére, a statisztika azt mutatja, minden téren sikerült az előrelépés a rendőri munkában. Minek tulajdonítható ez folyamatos javulás?

Dr. Gyurosovics József: Először is, a száraz adatoknál engem sokkal jobban érdekel, az egyéb visszajelzés a rendőrség tevékenységéről. Ilyen az a kérdőíves felmérés, melyet a minisztérium kér a helyi önkormányzatoktól, s az ezek alapján összeállított statisztikát megküldik nekünk. Eszerint a tavalyi munkánk minőségét az önkormányzatok az ötös skálán 4,38 százalékra értékelték az egy évvel korábbi 4,05-tel szemben. Ugyanakkor lehetnek akármilyen szépek a számok, ha a lakosság nem érzi biztonságban magát, mert fél, hogy bűncselekmény áldozata lesz. Mivel a mi esetünkben a számok és a visszajelzések összecsengenek, elmondhatjuk, hogy jól végeztük a dolgunkat.

Ami pedig a javulás hátterét illeti, 2012 szeptemberében elindultunk egy olyan úton, amit a következő évben szakmailag megalapoztunk, s ezt jól mutatja, hogy 2014-re több mint egyharmadával esett vissza az ismertté vált bűncselekmények száma Hajdú-Biharban. A lopások esetében ez az arány 42,1 százalékos javulást mutat.

Milyen szakmai kritériumokat állított a beosztottja elé az eredményesség érdekében?

Dr. Gyurosovics József: Másfél évvel ezelőtt elkezdődött egy ötmegyés program, melyben rajtunk kívül Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye vett részt, és célja a rendőri jelenlét fokozása volt a településeken. Felmértük a bűnügyi helyzetüket, s ahol ez indokolta, ott 24 órás szolgálatot vezettünk be, ahol azonban erre nem volt szükség, ott ritkítottuk a rendőri jelenlétet ügyelve arra, hogy az emberek érezzék, van kihez fordulni, ha valamilyen gondjuk támad. Ezzel elértük, hogy nem utólag reagálunk a problémára, hanem ott vagyunk a területen, mert ahogy egy volt elöljáróm fogalmazta meg korábban: a honvédség a békében készül a háborúra, mi pedig a békében háborúzunk. A 2012. áprilisi jogszabályváltozás, miszerint a kisebb értékre elkövetett bűncselekmények tetteseit is ki lehet vonni 72 órára a „forgalomból”, megadta a jogi alapját a lakosság biztonságérzetét fokozó intézkedéseknek. A másik fontos eleme az utóbbi évek munkájának, hogy minden ügyben a parancsnokok intézkednek, nem a járőr vagy az ügyeletes dolga eldönteni, hogy valakit szabálysértési őrizetbe vesznek vagy sem.

Ez valóban újdonságnak számíthatott a testületen belül, hogyan fogadták a korábbinál nagyobb „terhelést” az érintettek?

Dr. Gyurosovics József: Mi egy hierarchikusan felépülő szervezet vagyunk, így el kellett fogadják, de utólag már elmondhatom, nem okozott számukra nehézséget, hogy meghosszabbodott a szolgálatuk, hiszen ők is látják az eredményét. Ezt a munkamódszert egyébként Békés megyében is alkalmaztam, s mivel ott nagyon bevált, itt is bevezettem, de ez egybevág az ORFK törekvéseivel is. A 14 kiemelt bűncselekményi kategóriában, és különösen az élet elleniekben, illetve a rablásoknál minden esetben felelős parancsnokok irányítják a nyomozást a helyszínen. Azaz, ha történik valamelyik településen egy rablás, ott a bűnügyi osztály vezetője és az illetékes kapitányság vezetője is kint van. Amennyiben az utóbbi nem szakirányú végzettségű, akkor a munkát koordinálja (például: hová kell még embert küldeni, milyen utakat zárjanak le, hová állítsanak fel ellenőrző átengedő pontokat), ez alatt a bűnügyi vezetőnek csak a szakmai dolgokra kell koncentrálnia. Ugyanez vonatkozik a halálos közlekedési balesetekre is, ahol a rendőrkapitány mellett a rendészeti osztályvezetőnek kell kimennie a helyszínre. Nem mintha a beosztottak munkájában nem bíznánk, de mindjárt másképpen végzik, ha egy felettes utasítására teszik, ahol gyorsabb és következetesebb a számonkérés is.

Visszatérve az eredményességre, a legszembeötlőbb a változás a rablások terén, hiszen tavaly a megyében összesen 63 történt, s ebből mindössze 24 Debrecenben. Minek köszönhető ez a nagymértékű javulás?

Dr. Gyurosovics József: Először is, nincs még egy ilyen megye, ahol a megyeszékhely ennyire meghatározó lenne, hiszen csak a két tócóskerti lakótelepen többen élnek, mint sok magyarországi városban. Ezért kiemelt figyelmet fordítunk Debrecen közbiztonságára, mert az összeredményt abszolút meghatározza az itteni eredményesség. Már 2013-ban elkezdtük a belváros szisztematikus ellenőrzését minden hét végén. Ehhez egy plusz csoportot szerveztünk megyei irányítással és a debreceni járőröket, nyomozókat bevonva. Ez a 8–12 tagú csapat a szórakozási csúcsidőben pénteken és szombaton járva a belvárost, ahol ilyenkor nagyon sok ember megfordul, igyekszik kiszűrni közülük a potenciális bűnelkövetőket.

A fokozott rendőri jelenléttel sikerült olyan jó kapcsolatot kiépíteni a lakossággal, hogy nem egyszer az ott élők hívják fel a figyelmünket a gyanús alakokra. Lényeges, és idetartozik, hogy a korábban erőszakos bűncselekményeket, rablásokat, lopásokat elkövetőket sikerült rács mögé juttatnunk, némelyiket egész hosszú időre.

A statisztika azt mutatja drasztikusan visszaesett többféle bűncselekményfajta gyakorisága, de a hozzánk eljuttatott hírek szerint az utóbbi időben megnőtt a szórakozóhelyek környékén kirobbanó verekedések száma. Ez ellen tud-e tenni valamit a rendőrség?

Dr. Gyurosovics József: A szórakozóhelyeken könnyen alakul ki konfliktus az emberek között, akár személyes sérelem, akár egy nő miatt vagy azért, hogy ki, melyik csapatnak szurkol. S, hogy ez nem új keletű mutatja, évek óta 800–900 az ilyen esetek száma évente, a változást az eredményességünk javulása hozta csak ebben. A belvárosban sok szórakozóhely van, mindenhová nem állíthatunk rendőrt, ráadásul kiszámíthatatlan a konfliktusok kirobbanásának az ideje, így nehéz elejét vennünk az ottani garázdaságoknak.

Nem túl gyakran, de visszatérően kapunk az olvasóinktól olyan jelzéseket, hogy különböző csendháborítások bejelentése után egyáltalán nem, vagy csak nagyon késedelmesen mennek ki a rendőrök a helyszínre.

Dr. Gyurosovics József: A csendháborítás fogalma a nap huszonnégy órájára vonatkozik, így minden bejelentésre ki kell mennünk. Például, ha valaki túl hangosnak találja a szomszédja munkavégzését, és ezt bejelenti, a helyszínre érkező járőr előbb felhívja a szomszéd figyelmét a jogsértés abbahagyására (ha jogos a panasz), amennyiben ez nem történik meg, és erről újabb bejelentés érkezik, következik a helyszíni bírság vagy még súlyosabb intézkedés. Itt is van, mint a mentőknél a 15 perc, egy elvárható idő a helyszínre érkezéshez, amit csak indokolt esetben nem tartunk be, ha például egy másik helyszínen nagy erőket lekötő sürgős intézkedés történik. Sajnos előfordul, hogy vicceskedvű emberek valótlan bejelentést tesznek a segélyhívó számunkon, melyeket ebben az országrészben Miskolcon, a dunántúliakat pedig Szombathelyen fogadják. Minden esetben intézkedünk, ami a következőképpen néz ki: a 112-es számról beérkezik a hívás , ha rendőri intézkedést igényel, akkor azonnal kapcsolják az illetékes megyei tevékenység irányítási központot, ahová számítógépen keresztül érkezik az eset adatlapja is. Onnan a helyszínhez legközelebb tartózkodó rendőri egységet irányítják a helyszínre, hiszen minden jármű fel van szerelve GPS-szel.

Ide érkezése óta folyamatosan javulnak a megye bűnügyi mutatói, az önkormányzatok pozitív visszajelzése mellett ön mire a legbüszkébb az elért eredményeik közül.

Dr. Gyurosovics József: A részterületeken elért sikerek összessége mutatkozik meg a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények számában, azaz a megye bűnügyi fertőzöttségében. Ebből a szempontból Hajdú-Bihar a 16. helyen áll 2468,5 esettel, vagyis csak három megye kevésbé fertőzött, s ez – figyelembe véve, hogy az ország negyedik legnagyobb megyéje vagyunk – jó eredménynek számít. Emellett nagyon fontos, hogy a nyomozati eredményességünk a kiemelt bűncselekmények kategóriájában a második, az összes bűncselekmények vonatkozás a harmadik legjobb a megyék között.

Már a 2013-as eredményeikkel is magasra tették a mércét, amit tavaly tovább emeltek. Lehet-e ezt még javítani az idén?

Dr. Gyurosovics József: Előbb-utóbb elérünk egy lélektani határt, amin már nem lehet túlmenni, de most még mindig lehet jobban tenni a dolgunkat. Elképzelhető, hogy a 2015-ös eredményeink már nem mutatnak majd a korábbi két évhez hasonló látványos javulást, de mindenhol erre törekszünk. Azért viszont mindent megteszünk, hogy az emberek biztonságérzete fokozódjon. Továbbra is fenntartjuk a közterületi jelenlétünket, mert a közbiztonság is azok közé a dolgok közé tartozik, melyeket észre se veszünk ha van, ám amint a hiányát érzik az emberek, egyből a valósnál is nagyobbnak látják a problémát.

- Égerházi Péter -