Videó: Ritka, mint a beszélő holló?

Hortobágy - Gazdájától szökhetett el az almáskertben talált beszélő madár. Szevasz Negró! – kiabálta egy holló a Nyírségben az egyik almáskertben, megijesztve az ott dolgozó idős asszonyt. A nő ekkor ijedtében rádobott az állatra egy ládát, azt kővel súlyozta le, majd értesítette a szakembereket, sérült madarat talált a kertjében – idézte fel a Naplónak dr. Déri János, a Hortobágyi Madárkórház igazgatója, hogyan került Negró Hortobágyra.

Az állatorvos szerint a holló elszökhetett gazdájától, esetleg elengedték, mivel minden jel arra enged következtetni, ember által nevelt állatról beszélhetünk és azért azt az asszonyt szólíthatta meg, mert hasonlíthatott gazdájára. – A madáron nem találtunk gyűrűt, sem chipet, ezért kizárható, hogy állatkertből került a szabadba, inkább az a valószínű, hogy megszökött valahonnan, ugyanis a holló még a lakatot is képes kinyitni a csőrével – tájékoztatott a madárkórház igazgatója. Kiemelte, a hollók rendkívül szociális lények és nem Negró az egyetlen beszélő egyed a fajtájából.

Holló, hollónak

– Korábban volt egy hollónk, aki szintén tudott szavakat formálni, de ezeknél a madaraknál ez nem ritka. A varjúfélék, a szarkák és a szajkók az énekesmadarak családjába tartoznak, de rendelkeznek beszélő képességgel, ahogy a seregély is, amely akár más madarak énekét is képes utánozni – ismertette dr. Déri János. Megjegyezte, a jákópapagájhoz hasonlóan a hollók is tudatosan beszélnek, de előbbi madarakkal ellentétben, nem kívánságra szólalnak meg.

– A kórházba napi szinten érkeznek látogató csoportok Negrót megtekinteni, aki százból kilencvenkilenc alkalommal biztosan megszólal. A holló nem fél az embertől, elfogadta társaként, de ha érzi, hogy félnek tőle, akkor támad. Holló hollónak pedig, a szólással ellentétben, kivájhatja a szemét – szögezte le a szakember. Mint magyarázta, a hollót onnan lehet megkülönböztetni a varjútól, hogy utóbbi feleakkora méretű és sokkal gyengébb. – A holló a természetben átlagosan tíz évig él, míg védett helyen akár száz évig is elélhet. A vadonban viszont egy kisebb sérülés is halálhoz vezethet – húzta alá.

Hasznos és kártékony

Az állatorvos elmondta, az alföldi térségben egyre több holló él, a növekvő példányszámot pedig a madárvédelemmel indokolta. – A holló Magyarországon védett állat, eszmei értéke ötvenezer forint. Ugyanakkor hasznossága amellett - megeszi a kártevőket, rovarokat – legalább annyi kárt is tud okozni, mivel a madár mindenevő: ugyanúgy megeszi a magvakat, bogarakat, mint a dögöt vagy a madárfiókát – szögezte le a Madárkórház orvosa.

HBN - SzM