„Csak nehogy ránk haragudjanak!”

Budapest, Debrecen - A Quaestor-károsultak debreceni szószólója egyelőre nem bontana pezsgőt a sikerre.

A Fidesz-frakció által a Quaestor-károsultak kártalanítására kidolgozott törvényjavaslat valójában egy alap létrehozásáról szól. Ide valamennyi károsult beadná a kötvényét (legyen az valódi vagy fiktív értékpapír), és ide fizetné be a Befektető-védelmi Alap (Beva) is a személyenkénti 6 millió forintot, amivel kártalanít.

Felemás érzésekkel

A Beva befizetéseit a befektetési vállalkozások kiegészítenék fejenként maximum 30 millió forintra, de ezt a plusz összeget majd a Quaestor felszámolása során, illetve a csalások felelőseinek a vagyonából a cégek visszakapnák. „Egyfelől nyilván örülnék annak, ha az önhibáján kívül bajba került 32 ezer kisbefektető tényleg az utolsó fillérig a pénzéhez jutna, másfelől viszont nem gondolom, hogy a számlát (akár csak átmenetileg is) a tisztességes piaci szereplőkkel kellene megfizettetni. Ezekben a (bűn)ügyekben a Beva és az OBA is legfeljebb mellékszereplőként van jelen, a felelősség a jegybankot és a kormányt terheli” – válaszolta a Napló érdeklődésére Tyll Attila, az immár 1800 tagot tömörítő debreceni Facebook-csoport életre hívója és szószólója. – Tudjuk, hogy működik ilyen esetekben a társadalom, csak a végén nehogy ránk haragudjanak az emberek – osztotta meg velünk számos aggodalma egyikét a középkorú férfi, aki maga is károsult. Ő egyébként a beszélgetésünkkor abban sem volt teljesen biztos (bár a sorstársaival együtt nagyon reméli), hogy a Parlamenten átmegy majd a kormánypárti javaslat.

A pincétől a padlásig

Róna Péter közgazdász professzor hibás döntésnek tartja a biztosítási összeg drasztikus mértékű felemelését, szerinte e helyett a szabályozást és a felügyeletet kellene olyan állapotba hozni, hogy ne legyen szükség ekkora kártérítési összegek kifizetésére. „Ezzel az intézkedéssel megint nem a probléma gyökeréhez nyúlnak, csupán a szőnyeg alá seprik a gondot. Pedig az elmúlt 25 év hasonló pénzpiaci botrányai (Agrobank-ügy, Postabak-ügy, olajszőkítés, Tocsik-ügy, Kulcsár-ügy, Lupis-ügy, Globex-ügy, stb.) mind arra utalnak, hogy itt valamilyen rendszerszintű probléma van, melynek révén a nemzetgazdaságból éves szinten több ezer milliárd forint tűnik el. Szerintem a teljes hazai pénzügyi rendszert a pincétől a padlásig át kell világítani, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő hasonló bűncselekmények. Hiszen nem az a lényeg (bár kétségkívül az sem érdektelen), hogy utólag ki fizeti a számlát, hanem, hogy ne keletkezzenek ilyen számlák” – osztotta meg velünk a megoldásra vonatkozó gondolatait a neves közgazdász professzor.

- Petneházi Attila -

Pontról-pontra