Nekrológ: Búcsú Szathmári Károly karnagytól

Hajdúszovát - Életének 90. évében elhunyt Szathmári Károly karnagy, Hajdú-Bihar megye zenei életének egyik meghatározó, kiemelkedő személyisége. Neve és tevékenysége összeforrott az énekkari kultúrával, azon belül is a hajdúszováti Kodály Zoltán Énekkarral, amelynek 1947-től kezdve több évtizeden át volt vezető karmestere, még amikor munkája, szolgálata Debrecenhez kötötte, akkor is kijárt hozzájuk, csak betegsége tarthatta vissza.

Hajdúszováti kisdiákként került a Debreceni Református Kollégiumba, ahol 1946-ban szerzett kántortanítói képesítést. Hazament tanítani a falujába, és énekelt az 1885-ben alakult énekkarban, folytatva többek között a Csenki Imre debreceni énekkarában kezdett munkát. Eszménye, példaképe, Kodály Zoltán volt, szakmai Bibliája a Kodály-módszer. Nem véletlen, hogy Kodály először a szováti kórusnak engedte meg, hogy nevét felvegyék, aztán Kodály nevét kapta Szováton a Művelődési Ház.

Ami sikert el lehetett érni egy falusi kórussal, Szathmári Károly elérte. Csoportja többszörös kiváló együttes lett, megkapta a fesztiválkórus minősítést, több mint 20 eredeti kórusművet írtak nekik olyan zeneszerzők, mint például Csenki Imre, Czövek Lajos vagy Vass Lajos. Voltak sikereik a rádióban is, külföldön is. Ez a szellem, az érték becsülete, az ember és az emberi hang tisztelete meghatározó lett a hajdúsági falu teljes életében.

Szathmári Károly igazi néptanító volt és maradt, noha egyetemi diplomát is szerzett. A debreceni kollégium szellemiségét hordozta akkor is, amikor a szolgálat más munkakörökbe szólította (moziüzemi vállalat igazgatója, a Debreceni Járási Hivatal elnöke). Mindig az emberekkel, a közösséggel való foglalkozás tartotta életben törekvéseit, lendületét. Tisztelte, becsülte az embereket, tisztelték, becsülték őt is. Sok elismerést kapott, ám legtöbbre azt tartotta, hogy faluja, Hajdúszovát díszpolgárává választotta. A megpihent testet is befogadja falu temetője.

Volt a megyei zenei egyesület elnöke, gyűjtött népdal-variációkat Szováton, szerkesztett zenei újságot, kiadott könyveket, ám megmaradt minden pozícióban szováti karnagynak.

Megbízható, cselekvő, segítőkész barát, kolléga volt, a tisztességet, a hűséget róla lehetett volna mintázni. Amit létrehozott ránk hagyta, az itt maradókra, mint stabil, időn túli értéket, és mint példát, követendő mintát. Nyugodjon békében a hazai földben.

HBN–BJ

(Szathmári Károlyt április 23-án helyezték örök nyugalomra.)