A koncepció az volt, hogy ne legyen koncepció

Debrecen - Interjú Szántó Tamással, a sub.hu önkéntesével, alkotójával a Future Sound of Debrecen válogatáslemez kapcsán.

Május elsején, a Sub Rádió és a sub.hu gondozásában jelent meg a Future Sound of Debrecen néven futó elektronikus zenei válogatás, amin kizárólag Debrecenhez köthető művészek kaptak helyet. Sok műfajba kóstol bele, van itt house-tól kezdve, downtempón át a dubig minden, de az elektronikus hangzás mellett a helyi érték az az igazán fontos elem, ami ezt az egészet egyben tartja. A kiadvány összerakásában Szántó Tamás is tevékeny részt vállalt, vele beszélgettünk a korong vállalásairól, Debrecenben betöltött szerepéről és a folytatásról, amire már most nagyon jó esély van.

Miért pont mostanra időzítettétek a lemez megjelenését?

Szántó Tamás: Az ötlet úgy nézett ki, hogy mindegy, hogyan, milyen minőségben, csak végre legyen egy olyan gyűjteményes hangzóanyag, ami Debrecenhez köthető. Nem nagyon akartunk rá plusz energiát fordítani, csak azt szerettük volna, hogy jöjjön létre. Ez megtörtént, olyan volt, amilyen. Sok helyről kaptunk pozitív visszajelzést, csak ettől még nem tekintettük teljes értékű zenei kiadványnak. Akkor láttuk, hogy még szakmailag; hangmérnöki szempontból is rendbe kell tenni. Seres Adrián elvégezte a masterelést, Szatmári Fruzsina jóvoltából megkapta a dizájnt, tehát innentől kezdve lehet Future Sound of Debrecenről beszélni.

Volt egy folyamat, amit be kellett indítani, hogy profi legyen a dolog, ez kicsit elaprózódott, majdnem egy évet vett igénybe. Ha lett volna rá egy ember, aki csak ezzel foglalkozik, valószínűleg egy hónap alatt összeraktuk volna. Viszont nem is akartunk magunknak határidőket szabni egy ilyen eleve szabad projektben, amivel az volt a célunk, hogy magától jöjjön létre. Annyi időt hagytunk rá, amennyi szükséges.

A korong elég széles műfaji skálán mozog. Milyen elvek szerint zajlott a szelekció?

Szántó Tamás: A koncepció az volt, hogy ne legyen koncepció. Egyetlen paramétert akartunk érvényesíteni: minden munka, függetlenül attól, hogy milyen művészeti értéket képvisel, debreceni legyen. Minden, ami hozzátartozik, az Debrecent tükrözze. Lehet, hogy a történet jövője úgy alakul, hogy lesz mondjuk csak drum n bass, vagy lesznek különböző egyéb koncepciók ezen belül, de mindig olyan emberek fognak rajta megszólalni, akik Debrecenben élnek, éltek, dolgoznak, akik jobban kötődnek ide annál, mint hogy átutaznak a városon.

A „Future Sound of…" szlogen, mint brand még ma is nagyon erős, többek között pólókon is bele lehet futni, akár itt, Debrecenben is.

Szántó Tamás: Igen, hogy egy példával éljek, a Hospital Recordsnak (londoni, főleg drum n bass-re szakosodott kiadó – a szerk.) is voltak ilyen kiadványai, mondjuk a Future Sound of Cambridge, amik ugyanezt az elvet követik. Ez egy egyszerű algoritmus: csak meg kell határozni az x értéket, innentől kezdve ez egy önazonos és működő művészeti konstrukció.

Milyenek az első visszajelzések? A megjelenés óta talán már eltelt annyi idő, hogy ezek elkezdjenek beszivárogni.

Szántó Tamás: Május elsején jelent meg a lemez, de már egy hónappal előtte elkezdtük mindenfelé kiküldeni. A reakciók pozitívak, budapesti barátaink hallgatják, játsszák, illetve fontos sajtóorgánumok is szóltak már róla.

Ez a 12 szám egyébként legalább 13 ember közreműködői munkájából született meg, így sikerült valami olyan közös darabot létrehozni, amire mindenki felkerült, zenei tudásától és véleményétől függetlenül. Egyfajta közös nevező lett itt Debrecenben. Sokan kimaradtak róla, így határozottan állíthatom, hogy lesz még folytatás.

Szerinted miért a drum n bass a húzóműfaj Debrecenben? Hogy alakult ez ki?

Szántó Tamás: Ez igazából műfajelméleti kérdés is lehetne. Valahol nagyon egyszerű a dolog, de lehet, hogy nagyon bonyolult is. Az underground műfajok közül a drum n bass a popkultúra beemelt eleme lett, nagyon sok zenész ezt a formát választja ahhoz, hogy populáris zenét készítsen. Azt, hogy mit nevezünk popzenének, folyamatosan változik, mindig az igényektől függ, mivel a közönség maga választja meg, mit hallgat. Ezért van egyfajta belső, oldalirányú mozgás, mondjuk például a rockzenét vagy az alternatív rockzenét leváltja valami elektronikus műfaj. A house, mint esztétikai forma a mai napig nagy zászlóvivője a popzenének, ehhez hasonlóan a drum n bass most hasonló könnyű ágazattá vált. Ez nem azt jelenti, hogy nincs többé az undergroundban, eleve nehéz meghatározni, hogy van-e ilyen határvonal, vagy hogy hol húzható meg. Ha a rádiók, televíziók elkezdik játszani, akkor mondhatjuk, hogy megtörtént a beemelődés. Debrecenben ehhez igazodva van inkább igény drum n bass-re.

Vidék és Budapest között hatalmas különbség van fellépők terén. Hogy látod, itt Debrecenben milyen konkrét lépéseket lehetne tenni azért, hogy ez a szakadék ne mélyüljön tovább?

Szántó Tamás: Erre a kérdésre szeretek válaszolni. Nem feltétlenül hiszem azt, hogy beszélhetünk szakadékról. A budapesti és debreceni közeg, amiben a zene, mint művészeti viszonyrendszer működik, teljesen más természetű. Emiatt lehet, hogy a külső szemlélők, fogyasztók szakadéknak látják, de szerintem nincsenek ekkora méretű értékkülönbségek. Nagyon sokszor fel sem merül a debreceniek fejében, hogy hívjunk Budapestről vagy máshonnan fellépőket, megfordítva, a főváros irányából pedig azért nincs erről szó, mert ott óriási a kínálat. Ismert frázis például, hogy „Budapesten minden ötödik ember DJ", függetlenül attól, hogy van-e ennek bármilyen igazságtartalma. Kicsit szegregált a budapesti közeg, a DJ-csapatok bezárják a kapuikat, nem is nyitják ki őket, nagyon erősen baráti alapon működik ez az egész. Debrecenben pedig jóval kevesebben vagyunk, és inkább „magunkat játszatjuk". Meg is mondom, miért gondolom így. Sokszor felvetem ezt a kérdést, amikor Budapesten beszélgetek a zenésztársaimmal, vagy amikor Debrecenbe hívjuk el őket. Ha a fővárosban működsz, mint előadó, neked óriási kiugrási lehetőség, hogy egy vidéki városban, mondjuk itt játszol. Debrecenben pedig nagyon szeretjük, ha budapesti fellépő jön, valamiért úgy gondoljuk, ez a tény megemeli az adott esemény értékét.

Ebben a kérdésben nem szeretek, nem akarok, és valószínűleg soha nem is fogok álláspontot kialakítani. Ha mindig is baráti alapon fog működni az a dolog, hogy ki kivel játszik, azért, mert én elhívtam őt, és akkor ő majd hívjon engem vissza, akkor egészen biztosan nem az érték mentén fog keletkezni a kultúra. Ráadásul az undergroundban fontos az a motívum, hogy ismerősei legyünk egymásnak, de az is, hogy ez a dolog fejlődjön, tehát egymást nem ismerő emberek kerüljenek össze és alkossanak. Ezért javaslom azt minden helyzetben, hogy mindig keressük az újakat, mindig az újszerűség legyen a cél. Ez történt a Fűszer-Csemegével is, ez történik jelenleg a Dub Székház-sátorral és a Subbal is. Ha úgy gondolkodunk, hogy minden ötödik budapesti ember DJ, akkor nem arra fókuszálunk, hogy milyen zenét vagy stílust képvisel, hanem arra, hogy ki a legjobb haverom, ki az, aki nulla forintért eljön.

Mit gondolsz, itt Debrecenben szükség lenne valamilyen infrastrukturális fejlődésre? Vannak-e itt olyan helyek, amik ezt a közönséget be tudják fogadni?

Szántó Tamás: Erre kétféleképpen tudnék válaszolni. Fontos az intézményi keret: a városnak kell, hogy legyenek olyan pontjai, ami nyitott, kortárs, előremutató, azokat az értékeket vallja magának, amiket korábban is mondtam. Fontos az is, hogy ne legyen kérdés, hogy a fellépő budapesti vagy debreceni. Ha ez a hely egyszer megvan, attól kezdve az itt működő fiataloknak vagy szervezőknek kell rá nyitottnak lenni és befogadni, mert ugye adott az infrastruktúra. Ennek nyilván ára van, de ha pénzközpontúan működünk, akkor nem tudjuk jól felmérni saját igényeinket. Mindenféleképpen kell fejlődés, de ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden klub cserélje le a hangtechnikáját. Arra kell koncentrálni, hogy közösségi alapon működjön minden, a szervezői és előadói munka egyaránt. A pénz a legeslegutolsó dolog kell, hogy legyen, mert nem szabad, hogy ez motiválja azokat a művészeket, akiknek ez tényleg a művészetük, és nem pedig melójuk.

Említetted korábban, hogy a Future Sound of Debrecennek lesz folytatása. Mikor dőlt el pontosan, hogy továbbviszitek ezt az egészet?

Szántó Tamás: Amikor kiderült, hogy ebbe még egy évet bele kell feccölni ahhoz, hogy jó kiadvány legyen, akkor a munka alatt egy kicsit mi is motiváltabbakká váltunk, érdekesebb lett a dolog. Addig csak egymás mellett állt 12 szám, de aztán kitaláltuk a koncepciót, láttuk benne a perspektívát, a fejlődési pontokat. Ahogy kikerült, abban a pillanatban mondtuk, hogy ezt folytatni kell. Menet közben megismertünk még egy csomó debreceni alkotót, olyan sokoldalú szerzők maradtak most ki, akik saját megjelenésre is érdemesek lehetnek. Ez is egy távlati cél egyébként, hogy ne csak válogatáslemezekkel dolgozzunk, hanem bemutassunk egy-egy önálló kiadványt, amin majd bepillanthatunk egyes szerzők gondolatvilágába.

Anyagi formában milyen módon juthatunk hozzá ehhez a hordozóhoz? Hogyan működik a terjesztés?

Szántó Tamás: Adomány ellenében lehet hozzájutni, méghozzá CD-formátumban. 50 darab készült belőle, subos és egyéb kiemelt rendezvényeken megtalálható lesz a lemez.​

- RA -