Mikor és miért vessünk céklát?

Debrecen - Az egyetem kutatója szerint a másodvetésű cékla több polifenolt és flavonoidot tartalmaz, emiatt jobb a növény szabadgyök-fogó képessége.

Kiváló vitaminforrás, sok benne az ásványi anyag, a termesztése sem bonyolult - igazi szupernövény a cékla.

- A cékla felhasználása és elkészítési módja kedvező étrendi- és gyógyhatása miatt valószínűleg bővülni fog. Hazai viszonyok között a cékla jórészt feldolgozó-ipari nyersanyag, tartósított savanyúságként, ivólé alapanyagaként vagy színezőanyag formájában hasznosítják. Az utóbbi években számos táplálék-kiegészítő terméket is előállítottak belőle - mondta el Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

A répatestek alakjától függően a gömbölyűekből kockázott, míg a hengeresekből szeletelt készítményeket állítanak elő. Korábban néhány szárítóüzem külföldi megrendelésre céklapor gyártásával is foglalkozott, újabban már próbálkoznak torma- és céklapüré készítésével, illetve számos táplálék-kiegészítő termék nyersanyagaként használják.

- Több európai országban a zsenge leveleket főzelékek és levesek alapanyagaként értékesítik. A répatestből pedig tejsavasan erjesztett leveket készítenek, de fogyasztják sütve is. Nálunk ezt a zöldségnövényt főként másodveteményként termesztik. Önálló termesztő körzetek nem alakultak ki, általában a feldolgozóipar és a helyi igények kielégítésére állítják elő – tájékoztatott a kutató.

A cékla kedvező táplálkozás-élettani hatását igazolja a jelentős vörös színanyag-, ásványi elem- és dietetikus rosttartalma. A cékla kémiai összetételének vizsgálata az antitumor hatásának előtérbe kerülésével gyorsult fel. A kutatók ezt a répatest vörös színanyagának, valamint az egyes vitaminok (C és E) kedvező hatásának tulajdonítják.

-A növény számos létfontosságú makro- és mikroelemet tartalmaz. Különböző fajtákkal végzett vizsgálatok alapján kiderült, hogy a levelek ásványi elemekben gazdagabbak, mint a répatest. Sőt a répatest héj része is dúsabb tápelemekben, mint a húsa, ezért ajánlatos egészben főzni, és csak azt követően megtisztítani - hívta fel a figyelmet az egyetemi docens.

A cékla egyben ismert természetes ételszínezék-forrás is. Festékanyagait külföldön már széleskörűen alkalmazzák természetes ételszínezékként például jégkrémek, joghurtok, szójatermékek, kolbászok színezésére, pácolt húsok fedőfestékeként.

- A cékla répatestének színét a vörös betacianin és a sárga vulgaxantin aránya határozza meg. Kísérletekkel bizonyított, hogy a másodvetésű, június végén, július elején vetett répatestek színezettsége jóval egyöntetűbb, ebből adódóan lényegesen nagyobb a polifenol- és flavonoid tartalmuk, ami az alapanyag jobb szabadgyök-fogó képességére utal. A másodvetésből származó cékla leginkább feldolgozóipari célra és tárolásra alkalmas. Ezzel szemben a tavaszi vetést 100-110 nap elteltével be kell takarítani, hogy még zsenge állapotú legyen. Ezt a termést lehetne friss fogyasztásra felhasználni, azonban hazánkban ennek igen kicsi a gyakorlata. A savanyításhoz felhasználható céklát nyáron, a borsó vagy más korai betakarítású növények után érdemes vetni, hogy őszre finom szöveti szerkezetű, jó beltartalmi értékű répát tudjunk betakarítani- foglalta össze Takácsné Hájos Mária.

- Debreceni Egyetem -