Legyünk tisztában gyermekeink jogaival!

Debrecen - A gyerekek, de sokszor a felnőttek sincsenek igazán tisztában a jogaikkal.

Varázsjogar címmel tartottak foglalkozást a Huszár Gál-iskolában hétfőn. Az esemény lényege az volt, hogy a gyerekek, szülők, pedagógusok, civilszervezetek képviselői játékos formában (rajzos, logikai és memóriát próbára tevő feladatok keretében) ismerkedhessenek meg azzal, mi az a jog, s a gyerekeknek milyen jogaik is vannak valójában.

Mindezt a Liget Műhely alapítvány, a UNICEF és Székely László, az alapvető jogok biztosának támogatásával országszerte zajló, interaktív előadások keretében tették, amely azért szerveződött, mivel Magyarország csatlakozott a nemzetközi gyerekjogi egyezményhez.

Könnyed formában

A bemutatót vezető Horgas Judit (aki a Szitakötő gyermekfolyóirat szerkesztője) négy, tanulságos feladaton keresztül próbálta a részt vevő nebulókat és szüleiket bevezetni a gyerekjogok alapjaiba, illetve felvezetésként afelől érdeklődött, a gyerekek mit is gondolnak pontosan az emberi jogokról, mihez van jogunk, milyen felelősségeink vannak. Fontos pillanat volt, amikor kifejtette, azok a gyerekek, akiknek nincs módjuk iskolába járni, erre vágynának a leginkább. A Napló kérdéseire Horgas Judit azt is elmondta, eddig négy településen (Mór, Szajol, Tiszafüred, Hajdúnánás) jártak a program keretében, de az év második felében további húsz helyre szeretnének eljutni. – A résztvevők nagyon élvezik a csoportos játékokat, s örülök neki, hogy ezt az alapvetően nagyon komoly témát könnyed formában tudjuk közelebb hozni a gyerekekhez – fogalmazott.

A jogot jobban ismerők

A feladatokat végigjátszó szülő, Sósné Pál Hajnalka úgy látta, nem csak a gyerekek, hanem sokszor a felnőttek sincsenek tisztában a saját jogaikkal. Az ötödik osztályos Jenei Judit szintén élvezte a foglalkozást: – Nekem nagyon tetszett, főleg az utolsó feladat – utalva ezzel arra, hogy a végső feladat során egy fotót fél perc alatt kellett minél jobban memorizálnia az egybegyűlteknek, s abból apró részleteket kellett feleleveníteniük. A szándékos csavar abban rejlett, hogy a képet a terem hátsó részében ülők nem látták jól, tiltakozásuk azonban direkt nem talált meghallgatásra, az elöl helyet foglalókat ez egyáltalán nem zavarta. A konklúzió emiatt az volt, hogy általában azok ismerik pontosabban jogaikat, akik jobb helyzetben vannak, éppen ezért nekik kellene szólniuk, ha igazságtalanságot tapasztalnak – ám sokszor ez nem valósul meg.

HBN–VÉZS