Megnéztük, hol mire költik az elnyert milliókat

Hajdú-Bihar - Minimum 42, maximum 200 millió forint jár ezúttal a jól gazdálkodó megyénkbeli településeknek.

Van település, ahol útalapba megy, másutt a helyi építési szabályzatot is újrafogalmaztatják belőle, megint másutt pedig a polgármesteri hivatalt „stafírungozzák” ki abból a pénzből, amit az államtól kapnak az adósságkonszolidációból annak idején kimaradt települések.

Mihez képest sok?

„Sok ez a pénz, sok, de ha háromszor ennyi lenne, azt is simán el tudnánk költeni, annyi a gond, meg a nehéz sorsú ember a faluban” – válaszolta Váradi Jenő hajdúszováti polgármester, amikor arról kérdeztük, hogy milyen sorsot szánnak a központi költségvetésből érkező (ilyetén módon gyakorlatilag az égből az ölükbe pottyanó) 112 millió forintnak. Elmondásából kiderült, hogy az önkormányzat a teljes összeget a polgármesteri hivatal korszerűsítésére fordítja, a szigeteléstől a fűtésen és a világításon át a volt moziépület átalakításáig. – Nagyon megérett már a felújításra a hivatal. A rekonstrukció révén egyebek mellett olyan tágas és világos ügyfélteret alakítunk ki, ahol ügyintézés közben jól érzik majd magukat az itt élő polgárok – futott előre az időben Váradi Jenő, hozzátéve, hogy a feladat alapú önkormányzati finanszírozás náluk is okoz problémákat. A sok munkanélküli miatt nagyságrenddel több szociális juttatásra lenne szükség, hiszen a foglalkoztatás terén (az intézmények mellet) jószerivel a közfoglalkoztatás kínál alternatívát.

Ne lépjenek sárba

Sáránd az elnyert 42 millió forintból hétmilliót arra szán, hogy újra elkészíttesse a helyi építési szabályzatot, ami hosszú távra határozza majd meg a település arculatát – tudtuk meg Szántó József polgármestertől. A fennmaradó 35 millió forintot pedig útalapokra és aszfaltozásra fordítják, hogy elmondhassák: a faluban mostantól egyetlen belterületi földút sincs. A feladat alapú finanszírozás kapcsán nekik is meg kell nézni minden fillérnek a helyét, de ügyesen pályázva egyelőre sikerült elérniük, hogy mindenre jusson fedezet, amire kell.

Nagyhegyesen Bajusz Istvánné már a konkrét utcaneveket sorolta, amikor a „számadásra” került a sor. „Úgy tervezzük, hogy jövőre megújul a Vasvári Pál utca burkolata, a Jókai és a Nyugati utcák vége, valamint Elepen a körforgalom és az Első utca. Ez a terv, aztán meglátjuk, hogy tavasszal melyik utcánk milyen állapotban lesz” – utalt a 44 milliós támogatás sorsára a polgármester.

Saját erő? Miből?

„Olyan nagyon felhalmozni korábban se tudtunk, inkább csak nem csúsztunk mínuszba. Négy-öt éve a kommunális adóból befolyó évi 3-3,5 millió forintot még félre tudtuk tenni a felújítási alapba, a feladat alapú finanszírozás azonban ezeket a pénzeket is felemészti” – tudtuk meg Szitó Sándor polgármestertől, amikor arról érdeklődtünk nála, hogy az elnyert 44 millió forintnak hol lesz a helye. Kiderült, hogy tízmilliós nagyságrendben a ravatalozót szeretnék felújítani, a többi pénz pedig náluk is útépítésre megy. Két kisebb útszakasz sorsát lehet majd rendezni belőle. A feladat alapú önkormányzati finanszírozás Szitó Sándornak sem a szíve csücske; mond is mindjárt egy példát, hogy a lényeget az újságíró is megértse: közművelődésre olyan kevés normatívát állapítottak meg, hogy abból az ott dolgozók fizetése se telik ki. Nem beszélve a rendezvények szervezéséről, illetve magáról a művelődési ház üzemeltetéséről. Ha nem szeretnénk bezárni a kultúrházat, akkor saját erőből kell a fenntartását kipótolni. De kérdem én: egy ilyen kicsi, ráadásul hátrányos helyzetű településen ugyan miből képződne saját erő?!

Ahol biztosra mentek

A fürdővárosban semmit nem bíztak a véletlenre, amikor kiderült, hogy a támogatás nem alanyi jogon jár, hanem a pénzre (bármennyire felelősen gazdálkodtak is) pályázni kell. – Nem szerettük volna, ha azzal utasítják el a pályázatunkat, hogy ezek csak álmok és vágyak, ezért kizárólag olyan belterületi útépítésekkel pályáztuk, amelyekre már engedélyes tervekkel rendelkeztünk. Szerencsére ez nyerő taktikának bizonyult, hisze amire pályáztunk, azt meg is kaptuk – engedett némi betekintést a döntési kulisszáik mögé Sóvágó László polgármester. Elmondása szerint a feladat alapú önkormányzati finanszírozás esetükben összességében elfogadható működési feltételeket teremt, jóllehet, egyes normatívák esetén valóban előfordulhat az, hogy a szükségesnél kevesebb a központilag meghatározott összeg.

- Petneházi Attila -

Kinek, mennyit?

Nem az égből pottyant: pályázni kellett rá

Hajdú-Bihar - A felelősen gazdálkodó önkormányzatok „pántlikázott” pénzt kaptak kárpótlás gyanánt.