"Nem nagyon akartam képernyőre kerülni, mikrofon mögé ülni"

Debrecen. - A gályarabok emlék­oszlopára volt kíváncsi Vadon János Debrecenben. Interjú.

A fanatikus rajongók már hétfő reggel hatkor beálltak és egészen az adás végéig, – délelőtt tízig – ott is maradtak az előtt az üvegfalú rádió stúdió előtt, amelyet Debrecenben, a Csapó utcán, a Burgundia-Rákóczi kereszteződésnél állított fel a Class FM Rádió Morning Show című reggeli műsora. Az élő adás után ebben a stúdióban beszélgettünk a háromfős műsorvezetői csapatból Vadon Jánossal.

Milyen érzés „ősbudapestiként” vidéki turnén részt venni?

Vadon János: Nagyon szeretem. Azt érzem, hogy vidéken sokkal kedvesebbek, közvetlenebbek az emberek, mint Budapesten. Több szeretet árad felénk egy ilyen kitelepülés során. A budapestiek kicsit már el vannak „kényeztetve”, annyi minden történik. Egyébként egész Magyarország csodálatos, a főváros és a vidék egyaránt. Mindenhol vannak olyan látványosságok, amiket érdemes megnézni.

Kedveli a várakat, a történelmet. Akad idő ilyenkor egy-egy helyszínen bámészkodni?

Vadon János: Kitelepüléseken igyekszem összekötni a kellemeset a hasznossal. Hosszú a „bakancslistám”! Debrecent nagyrészt láttam már. Mivel holnap reggel Pécsen leszünk, most kevés az idő, nemsokára indulunk Rákóczi Ferivel. Ezúttal a Nagytemplom mögötti Emlékkertben a protestáns gályarabok emlék­oszlopát fogom megnézni. Gyerekkoromban „faltam” a Moldova-könyveket és olvastam a Negyven prédikátort, ami a gályarabságra ítélt protestáns prédikátorokról szól. A családdal hétvégenként tényleg folyamatosan járjuk az országot, arra törekszem, hogy a lányom is megismerje az értékeket.

Mikor és hogyan kezdett el rádiózni? Sebestyén Balázshoz régi barátság fűzi?

Vadon János: Az ismeretség 1996-1997 tájára datálható, együtt dolgoztunk a Z+ zenetévénél, aminek a folytatása a Viva lett. Balázs invitált és ez már 2006 óta tart. Korábban sokat dolgoztam különböző tv-műsorokban forgatókönyvíróként, szerkesztőként, háttérmunkásként. Alapvetően nem nagyon akartam képernyőre kerülni, mikrofon mögé ülni.

Hogyan viseli, a sztárságot?

Vadon János: Nem igénylem, de tudom, ez egyfajta elismerés, ami nem feltétlen nekem, hanem a műsornak szól. Szerencsére ritkán tolakodnak, többnyire nagyon kedvesek a rajongók. Akár a buszon, metrón, hajnalban is lehet velem beszélgetni.

- Orosz Csaba -