Puhatolóznak a távhőcégeknél, de mi a helyzet Debrecenben?

Debrecen - Még nem tudni, átszervezik-e a távhőszolgáltatást.

A távhőszektorban történő állami szerepvállaláson gondolkodik a kormány – mondta el Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a napokban sajtótájékoztatóján. A piacra lépés – ahogyan a földgáz vagy az áram esetében – az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-n keresztül válna lehetségessé.

Bár országos lapok szerint megkezdődött az önkormányzati távhőcégek átvilágítása, Csonka Tibor, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója szerint erről szó sincs, legalábbis a cívisváros esetében.

Talán jövőre

– Egyelőre egy egynapos konzultációra jelentkezett be hozzánk a ENKSZ két képviselője, december 9-ére. Egy előzetesen megküldött kérdéssorra kell majd válaszolnunk, természetesen kiegészítve a menet közben felmerülő további kérdésekkel – mondta. Óvatosan fogalmazott az állami szerepvállalás kapcsán is: – Mi úgy tudjuk, ezek a konzultációk 2016 év végig folynak majd a távhős cégeknél, lényegében felmérik, hogy egyáltalán célszerű-e, s ha igen, milyen mértékben és módon az ENKSZ alá szervezni a szolgáltatást. Ez lehet legenyhébb formában az, hogy elcsábítanak néhány lakossági ügyfelet a közműcéghez, legdrasztikusabb esetben pedig megvásárolhatják a távhőszolgáltatók részvényeit; illetve a kettő között még sok minden elképzelhető. De erről is majd 2016 második felében várható egyáltalán állásfoglalás – osztotta meg a cégvezető.

Megbecsülhetetlen az értéke

Arra a kérdésünkre, hogy – legalábbis elvben – egy vásárlásnál mennyit érhet a Debreceni Hőszolgáltató Zrt., azt válaszolta, mindennek annyi az értéke, amennyit adnak érte. – Ha nagyon forintosítani akarunk, elmondható, hogy 10 milliárd forint a cég vagyona, de ez nagyrészt földbe ásott, forgalomképtelen eszközöket jelent. Megbecsülhetetlen, mennyi lenne egy esetleges vételár, már csak azért is, mert az elmúlt években nem adtak el távhőcéget Magyarországon.

– Cégvásárlásnál egyébként az elvi értéknél sokkal fontosabb a várható pénzügyi eredmény. 2015-öt egy nagyon kicsi pozitívummal zárjuk, a jövő évet nagyjából nullszaldóval tervezzük. Ez azt jelenti, hogy a 10 milliárd forintos forgalomhoz képest 10-20 millió forint lehet a nyereség, rossz esetben a veszteség, erősen függően az időjárástól: akár néhány szokatlanul hideg vagy enyhe nap is befolyásolhatja a mérleget – mutatott rá. A rezsicsökkentés kapcsán elmondta, érezhetően, de nem „csodaszámba menően” csökkent a kintlévőségük; nagyjából ugyanazok a fogyasztók vannak elmaradásban a számláik fizetésével, mint korábban, de kevesebb pénzzel tartoznak. Csonka Tibor hangsúlyozta: a rezsicsökkentés miatt vannak indokolt, de bevétellel nem fedezett költségeik, amit az államtól kapott évi 2,5 milliárd forintos kompenzáció ellensúlyoz. Ez az összeg továbbá „az állam által meghatározott erőművi kötelező átvételi árakkal összefüggő” negatívumot is fedezi.

HBN–SzT