„Hittan” , hétköznapokra (is)

Talán ilyenkor sem szentségtörés azon meditálni, hogy mi tekinthető valós, történelmi ténynek a Biblia szövetében, s mi az, amit a hit hagyománya tart fenn alighanem mindörökre. T. Szűcs József írása.

Aki a televíziók bőségesen siralmas kínálatából az úgynevezett ismeretterjesztő csatornákat tekinti figyelemre méltónak, amúgy is gyakorta szembesül ezzel a kérdéssel. Merthogy kitüntetett témájuk az e programhelyeken látható műsorfolyamoknak az, hogy miként szembesülnek korokon átívelően ezekkel a kérdésekkel a legnagyobb koponyák, s egyszerű halandók. Legyenek bár hívők, avagy meggyőződéses ateisták. Avagy kicsit ilyenek, kicsit olyanok. Mint, nem mellesleg, talán legtöbbünk. A torinói lepel, a Szent Grál, a holt-tengeri tekercsek titkai, a Szentírásból kimaradt evangéliumok, az esetleges krisztusi vérvonal, a Frigyláda (esetleg ládák), Noé bárkája a legnépszerűbb, legtöbbször feldolgozott motívumok között szerepel. S szerencsére elég komoly hangvételűek a filmek ahhoz, hogy gyakorlatilag bárki számára tartogassanak elgondolkodtató érveket és ellenérveket. Hisz ezek a fogalmak, jelképek, történetek az emberiség közös kulturális kincséhez tartoznak, csakúgy mint más vallások szent iratai, szóbeli hagyatékai.

Magam tisztelem azokat, akik ma is, akárcsak hosszú évszázadokon keresztül elődeink, a Szentírás minden szavát hiteles, a történelem által igazolt ténynek tekintik. Főként, ha ez a tanítás irányítja mindennapi cselekedeteiket. Azokat a jóakaratú megszállottakat szintén megértem, akik rendre meglelni vélik Noé bárkáját, a tízparancsolat kőtábláit, avagy Bábel tornyának romjait.

Végtére is, ha megpróbáljuk ésszel, értelmünkkel felfogni a világ teremtését, illetve ennek legelterjedtebb tudományos magyarázatát, az ősrobbanást, legtöbbünknek aligha sikerül. Hisz ezt szinte ugyanolyan nehéz fel-és elfogadni, mint racionális énünk számára a világ teremtésének vallásos magyarázatát. Merthogy, miként keletkezhetett egy atomnál sok ezerszer kisebb pontból sok ezer milliárdszor sok ezer milliárdnyi égitest. Amelyek ráadásul olyan helyre születtek, amely előtte nem is létezhetett, hisz annak előtte sem tér, sem idő nem volt. Csak a felfoghatatlanul puszta semmi. Alighanem legtöbbünk ezt a magyarázatot, folyamatot szintén csak elhinni tudja, s nem maga elé képzelni. S talán ez is egy érv ahhoz, hogy miért kellene tiszteletben tartani egymás, a miénktől akár homlokegyenest ellenkező meggyőződését. Lett légyen bár mögötte a vallás szívet melengető hite, avagy a tiszta racionalizmus elménket rabul ejtő logikus okfejtése.

- T. Szűcs József -