Könnyebben szabadulhatunk a zártkerttől

Debrecen - Még tavaly fordult a Naplóhoz egy olvasó, hogy megossza másokkal is, milyen körülményes a zártkertek eladása. Olvasói kérdés és válasz.

Elsorolta: ha jön egy vevő, akkor azt be kell jelenteni a földhivatalnak, ahol az eladási szándékot nyilvánosan kifüggesztik, és két hónapig bárki jelentkezhet vevőként. Azt a hatóság dönti el, hogy a határidő letelte után ki vásárolhatja meg a zártkertet. Ám, még a szerződéskötés után is várni kell három hónapot, amíg az adásvétel tényét bejegyzik. Az elsőként jelentkező vevő addig kifizeti az ügyvédi díjat és a kert árát, de nem lehet biztos benne, hogy az övé lesz – sorolta olvasónk, aki azért tartja ezt tűrhetetlennek, mert már két vevője lépett vissza, amikor kiderült az említett procedúra.

Átvezettetni a művelési ágat

Panaszával idén januárban kerestük meg a kormányhivatalt, ahonnan dr. Bagosi Máriától, a földhivatali főosztály vezetőjétől hamarosan megérkezett a jó hírt tartalmazó válasz.

Mint írta, 2015. november 30-ig a zárkerti ingatlanok értékesítési eljárása valóban hosszabb időt igényelt, mivel adás-vételük hatósági (földhivatali főosztály) jóváhagyás-köteles volt.

Ám a november 30-án hatályba lépett változás könnyű, gyors megoldást tesz lehetővé. Az idei esztendő végéig ugyanis a zártkert tulajdonosa egy formanyomtatvány kitöltésével ingyenesen kérheti az ingatlan művelési ágának átvezetését zártkerti művelés alól kivett területre. „A művelési ág átvezetését követően az ingatlan átruházásához hatósági jóváhagyás nem szükséges. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes járási hivatal földhivatali osztályánál kell benyújtani.

A kérelem mellé az ingatlan adatainak megváltoztatásához egyéb okiratot csatolni nem kell (kivéve, ha a tulajdonos helyett meghatalmazott jár el, akkor a meghatalmazás benyújtása is szükséges). A közös tulajdonban álló zártkerti ingatlan esetén a tulajdonostárs által benyújtott kérelemhez csatolni szükséges a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatát is.

Ha a zártkerti ingatlan tulajdonosa nem ezt a megoldást választja, akkor az adásvételhez továbbra is szükséges a hatóság jóváhagyása (záradékolás), amelyre 60 napos, az elővásárlásra jogosult részére történő hirdetményi közzététel, és az agrárkamarai állásfoglalás beszerzése után kerülhet sor. A művelési ág módosítása nélküli értékesítés esetén a jogszabályban meghatározott eljárás és határidők elteltével nyílik lehetőség a vevő tulajdonjogának bejegyezésére” – írta a főosztályvezető.

De milyen céllal?

Dr. Bagosi Mária válaszolt arra a kérdésünkre is, hogy milyen céllal köti a jogalkotó az említett, sajátos jogrend betartásához a zártkerti ingatlanok értékesítését.

Eszerint „a földforgalmi törvény szabályozási tárgya, azaz a föld fogalma a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett művelési ágakon alapul. Ennek indoka, hogy nincs az ingatlan-nyilvántartástól megbízhatóbb, és köztudatba is teljességgel beépült olyan hatósági nyilvántartás, amire a földügyi jogi szabályozás alapjait biztonsággal építeni lehetne. A törvény hatálya kiterjed az ország területén fekvő valamennyi földre, függetlenül az ingatlan fekvésétől (belterület, külterület, zártkert)”.