2016.03.21. 12:52
A víz néha mindent visz
Debrecen - Sokan bizony szarvashibákat követnek el a gazdálkodók közül, ezért buknak nagyot.
Debrecen - Sokan bizony szarvashibákat követnek el a gazdálkodók közül, ezért buknak nagyot.
Sokmilliárdos károkat okoz a mezőgazdaságban a belvíz, de komoly és ismétlődő termelői hibák is közrejátszanak abban, hogy víz önti el a szántóföldeket. Ilyen például a rossz vetésszerkezet vagy agrotechnológia. Az idén csökkenhet a kukorica és a napraforgó termőterülete, ha a tavaszi vetésre előkészített földekről lassan húzódik vissza a belvíz.
Megszabadítható lenne
A belvizes talajok 60-70 százaléka megfelelő agrotechnikával és pénzügyi befektetéssel megszabadítható lenne a visszatérő elöntéstől – mondta az agrárszektor.hu-nak Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára. Ehhez persze a komolyabb, és olykor költséges meliorációs munkák, továbbá vízügyi fejlesztések, belvízcsatorna-karbantartás mellett szakszerű agrotechnika alkalmazására is szükség lenne. Az elmúlt években a téli csapadéktól függően 30-80, súlyosabb esetben több mint 100-200 ezer hektárt öntött el a belvíz. Ez csak kis része a 4-5-5 millió hektárnyi szántóterületnek, de évente sok milliárd forintos kárt okozhat a termelőknek. Az idén 78 ezer hektáron alakultak ki belvízfoltok, amelyből 35-40 ezer hektár volt vetés és szántó. További gondot okoznak azonban a termelőknek a vízzel telített, lassan száradó táblák is.
Csak ötféle növény
Sok helyütt évek óta ismétlődő termelői hibák is hozzájárulnak a belvizes területek kialakulásához. Ezek közé sorolta a szakember a termesztett növénykultúrák számának visszaesését. Jelenleg a hazai szántókon 90 százalékban mindössze ötféle növényt termesztenek: búzát, árpát, kukoricát, napraforgót és repcét. Ez a kvázi monokultúra, mivel a növénykultúrák között alkalmazzák a vetésforgót a termelők, de negatív hatással van a talajok termékenységére, illetve a biológiai, a fizikai és a kémiai tulajdonságokra és a talajéletre. A korábban talajjavításra is használt gyökérgumós növények (például a cukorrépa és a burgonya), illetve egyes hüvelyes növények szinte teljesen kiszorultak a hazai termelési gyakorlatból. Gyakori hiba az is, hogy a gazdák nem a talaj szempontjából optimális időben, vagy eszközökkel végzik a munkákat.
HBN