Ha nem magyarul ugat, akkor is elismerik

Debrecen - A jövőben csak kilenc magyar kutyafajta tenyésztői maradnak hatósági felügyelet alatt, a többi ebfajtával foglalkozó tenyésztő törvényi szabályozása megszűnik. A nemrég elfogadott törvénymódosítást Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azzal indokolta, hogy a jelenlegi rendszer – 55 elismert ebtenyésztő-szervezet összesen 155 kutyafajtát tart fenn – indokolatlan terhelést ró az államigazgatásra. – Szó sincs róla, hogy megszűnne a nem hazai fajta kutyák államilag elismert törzskönyvezése. Ezután is lesz törzskönyv, remélhetőleg egyszerűbb eljárásban megszerezhető, mint eddig – mondja Szabó Sándor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete kelet-magyarországi szervezetének vezetője.

A nem magyar fajták egyedeinek törzskönyvezését a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) és a tenyésztő szervezetek is végzik, legalábbis még 180 napig, hogy utána mi lesz, egy kicsit bizonytalan

– mondta el érdeklődésünkre Chlebik József, a Hunnia-Rex Német Juhászkutya Egyesület (HNJE) hajdúszoboszlói szervezetének vezetője. Nem tartja rossznak a változtatást, sőt, reményei szerint olcsóbbá és rugalmasabbá válhat a törzskönyvezés, ami azért is fontos lenne, mert az elmúlt néhány évben ebből a szempontból nagyon rossz irányba ment a tenyésztés, legalábbis a német juhászkutyákat érintően.

Adatbázist építenek

– Mondhatni, túl drága volt az eljárás, sokan nem tudják megfizetni a kutyánkénti 20-25 ezer forintot a törzskönyv kiváltásáért. Más fajtákra is igaz, hogy sokan abbahagyták a tenyésztést vagy más országba vitték: a Magyarországon kiadott törzskönyvek száma a 2014-es 28 ezerről tavaly a felére esett vissza – mondta Chlebik József.

Most abban látja a problémát, hogy a fajtagondozáshoz szükséges adatbázis felépítésében sokéves lemaradást kell bepótolni. (A tenyésztő szervezeteknek be kell szolgáltatniuk a náluk keletkezett összes tenyésztési adatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) részére, az arra jogosultaknak – mint a HNJE – pedig felkészülniük a feladatok elvégzésére; erre a március 17-én elfogadott törvény 180 napot ad.)

– Óriási mennyiségű adatot kell összeszedni, nagyon sok helyről, több szervezettől, a külföldi papírokat pedig honosítani. Korábban a HNJE is adott ki törzskönyveket, az elmúlt két évben nem, ezt a lemaradást is pótolni szükséges – hangsúlyozta a szakember. Azt is megjegyezte, hogy a németjuhászkutya-tenyésztők helyzetét – a fenti problémákon túl – tovább nehezítik a két egyesületük közti kibékíthetetlen ellentétek.

Bonyolult eljárás

A mostani törvényi módosítás jobb megértéséhez Szabó Sándor, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE) kelet-magyarországi szervezetének vezetője egy kicsit visszatekint: a MEOE száztizenéves története során jól végezte a dolgát, ennek ellenére a rendszerváltás után az állam kezdett mind inkább beavatkozni a szervezet által felügyelt kutyatenyésztésbe; olyan időszak is volt, hogy haszonállattá akarták nyilvánítani az ebeket – idézi fel. A törzskönyvezés folyamata sem maradt érintetlen.

– Hosszú ideig a tenyésztő kitöltötte a szükséges nyomtatványokat, eljuttatta a MEOE központjába, ahol nem mellesleg megfelelő infrastruktúra áll rendelkezésre és fizetett alkalmazottak dolgoznak; ők pedig megküldték a törzskönyvet a tenyésztőnek. Három éve lépett be a Nébih a fenti folyamatba; a hatóság létrehozta a tenyésztői szervezeteket (fajtaklubok). Ezután a tenyésztőnek a dokumentációit a tenyésztői szervezethez kellett eljuttatnia, ez az anyag ellenőrzés után a Nébihhez került, majd a fajtaklub a Nébihtől a MEOE-hez juttatta el a dokumentációt. Itt elkészítették a törzskönyvet, ami visszajutott a Nébih irodájába, és ezután kapta meg a tenyésztő – mutatta be az eljárást Szabó Sándor. Mint mondta, ezen a törzskönyvön már rajta volt az ún. FCI, valamint az állami elismertség pecsétje, ezek nélkül a dokumentum nemzetközileg érvénytelen lenne.

– A mostani változás azt jelenti, hogy a Nébih már csak a kilenc magyar fajta esetében fog ellenőrizni, a külföldi fajtáknál egyszerűsödik az eljárás.

A szakember ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy némelyik fajtaklub munkáját olykor meglehetősen vitatott körülmények között végzik, például nincs megfelelő helyiség az adminisztrációra, gyakran lakásokra vannak bejelentve és társadalmi munkában tevékenykednek. – Rengeteg problémáról tudunk a törzskönyvek kiadásával kapcsolatban – sorolta Szabó Sándor.

Elmondta, hogy az utóbbi években a fenti procedúra és más problémák miatt sokan külföldön törzskönyveztették a kutyájukat; míg maga a MEOE korábban évi 80-100 ezer törzskönyvet állított ki, 2015-ben 10 ezernél kevesebbet. Abban bízik, hogy bár minden gond nem oldódik meg a mostani törvénymódosítással, talán „visszaszivárognak” a tenyésztők a magyar adminisztratív rendszerbe.

Nem szigorították túl

Habár a tacskós társadalom számára is egyszerűsödik a törzskönyvezés, tulajdonképpen sem pozitív, sem negatív hatást nem várnak a törvényi változástól; abban a szerencsés helyzetben vannak ugyanis, hogy eddig is mindent megtettek az eljárás gördülékenysége érdekében – tudtuk meg Mogyorósi Istvántól, a miskolci székhelyű Magyar Tacskósok Országos Egyesületének elnökétől. Megjegyezte, sok más fajta­klubbal ellentétben ők úgy látták el feladataikat, hogy nem szigorítottak felesleges mértékben.

Úgy véli, habár a magyar fajtákat tenyésztők számára megmarad a bonyolultabb törzskönyvezési folyamat, összességében jól járhatnak egy esetleges, külön pénzügyi állami támogatással. Amit egyébként nem tartana igazságtalannak, hiszen, mint mondta, a hungarikumnak nyilvánított magyar fajtákra büszkék lehetünk, génmegőrzésük fontos feladat.

Népszerű fajták

Arra a kérdésre, hogy mely fajtákból van legtöbb megyénkben, Szabó Sándor a francia bulldogot, a yorkshire terriert és a golden retrivert, a magyar fajtákból pedig a kuvaszt és a komondort jelölte meg, s ezek mellett, mint mondja, tacskóból és németjuhászból folyamatosan sok van. Napjainkban pedig egyre divatosabb a masztinó, a bullmasztiff, a bordeaux-i dog és a cone corso.

A piac mondja meg

– A külföldi tömeges törzskönyveztetés elsősorban az egyes fajták tenyésztését felügyelő hazai szervezetek, klubok viselkedésével magyarázható.

Nagyon sokan közülük egyre-másra új szabályokat vezettek be, amik rendkívül megnehezítették és megdrágították a tenyésztést. Például volt klub, mely több százezer forintot kért csak a belépésért, mások újabb és újabb egészségügyi szűrővizsgálatokat írtak elő a kutyák számára, sokat feleslegesen, és olyan esetről is tudunk, amikor a túl szigorú feltételek miatt többszörös díjnyertes kutya nem felelt meg a tenyésztés kritériumainak – sorolja Szabó Sándor. – Én azt szoktam mondani, hogy a kutyatenyésztést központilag nem lehet szabályozni; erre jó példa Anglia, mely ma is a világ vezető tenyésztő országai között van, és gyakorlatilag nincsenek szabályozói e területen. Hiszen úgyis a piac határozza meg, melyik a jó tenyészállat!

- Szőke Tímea -