Gyurosovics: a drog ne jusson ki az utcára!

Debrecen - Közbiztonságról, KRESZ-tanulásról, büntetésekről is vitáztak a képviselők.

A közbiztonság statisztikák által mutatott javulása és a hajdú-bihari lakosok szubjektív biztonságérzete kezd összeérni – hangzott el a megyei önkormányzat pénteki közgyűlésén, ahol dr. Gyurosovics József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány számolt be a 2015-ös év eredményeiről. Aszerint a rendszerváltás óta tavaly volt a legalacsonyabb a megyében az ismertté vált bűncselekmények száma, miközben a felderítés aránya igen magas, 67 százalékos. A hajdú-bihari rendőrök teljesítményének főbb mutatói mind az országos rangsor első helyeinek valamelyikén állnak.

A közgyűlés döntött arról, hogy évente elismeri a legjobb rendőr munkáját; a rendezvényen első alkalommal Asztalos János alezredesnek, a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság vezetőjének adták át az „Év Rendőre 2015.” emlékérmet. A kitüntetett 2013 decemberében került a kapitányság élére, illetékességi területén jelentősen csökkent a regisztrált bűncselekmények és a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma is.

Jobb felderítés

A felszólaló képviselők – lakossági visszajelzések alapján – megerősítették a 2015. évi rendőrségi beszámolóban szereplő javuló közbiztonság tényét, melyről Gyurosovics József dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány számolt be a megyei önkormányzat pénteki közgyűlésén.

A tendenciát gyakran a tavalyi adatoknak a 2012. évihez történő a összehasonlításából olvasta ki; ekkor került ő a jelenlegi posztjára. Így például 2012-höz képest 2015-ben felére csökkent megyénkben az ismertté vált bűncselekmények száma, miközben a felderített eseteké 30 százalékkal nőtt. A 14 kiemelten kezelt bűncselekmény (élet és testi épség elleni, rablás, stb., melyek az összes 60 százalékát adják) számának csökkentése egyik fő célkitűzés volt, mostanra szintén közel fele a 2012-es adatnak. Lopás 55 százalékkal, lakásbetörés 30 százalékkal kevesebb volt, a személygépkocsik eltulajdonítása ötödére csökkent, miközben utóbbi felderítési mutatója 20-ról 70 százalékra nőtt. A tavalyi valamennyi emberölés elkövetője kézre került – sorolta a főrendőr. Azt is megjegyezte, 2012-höz képest 2015-ben mintegy 100 ezerrel több munkaórát tartózkodtak a rendőrök közterületen, ami visszaköszön az eredményességben.

Határok

Tavalyhoz képest némileg nőtt a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma; itt a terjesztők és termelők ellen lép fel a rendőrség, fő célja, hogy ne jusson el a szer a fogyasztókhoz – hangsúlyozta Gyurosovics József. Sajnos, nem javult a helyzet a közlekedésbiztonság terén; tavaly az előző évhez viszonyítva nőtt a személyi sérüléses és halálos balesetek száma is. – A legfájóbb, hogy az okok nem változtak: évtizedek óta a gyorshajtás, az elsőbbségadás és a kanyarodás szabályainak megsértése okozza a legtöbb balesetet – mondta a dandártábornok. Hozzátette: a legsérülékenyebbek, a biciklisek és gyalogosok által okozott balesetek számának aránya viszonylag magas, és ha ezen tudnának változtatni, akkor csökkenne a halálos kimenetelű esetek száma.

A határforgalmat illetően kiemelte: 2015-ben 151 illegálisan átlépőt fogtak el a hajdú-bihari határszakaszon, ami fele a 2014-es adatnak, ugyanis áttevődött a migrációs útvonal. Ugyanakkor jelentős a növekedés a (szabályos) határátkelésben: az előző évhez képest 1 millióval több személyt és 740 ezerrel több járművet regisztráltak, az autók, kamionok jelentős része pedig a 42-es és 47-es utakon halad.

„Kinyílt a kapu” – mondta a rendőrfőkapitány annak kapcsán, hogy mostanra egyetlen átszállással a világon bárhová el lehet jutni a debreceni repülőtérről – ez a rendőrség számára is szakmai kihívást jelent. Míg 2012-ben 43 ezer fő, tavaly 170 ezer lépte át a határt a légikikötőben, 2016-ban 200 ezres, 2017-ben pedig 600 ezres forgalmat prognosztizálnak.

Sorompók

Rigán István (Jobbik) felhívta a figyelmet a vasúttal kapcsolatos közbiztonsági problémákra, így arra, hogy 2015-ben 123 esetben rongáltak meg sorompót, a Báránd és Sápközötti átkelőnél 31 alkalommal (ezt Gyurosovics József neuralgikus pontnak nevezte, amivel a fenntartónak „kezdenie kell valamit”), továbbá a vonatdobálásokra, valamint azt kérte, a drogügyeknél a forrásokat is derítsék fel. Párttársa, Demeter Pál szóvá tette, hogy míg Debrecenből Budapestre autózva Hajdú-Biharban egymás után két traffipax-szal is találkozott, aztán a megyét elhagyva sehol, s felvetette, sok ember szerint a rendőrség e vonatkozásban pénzbehajtóként működik. Ezt azonban Gyurosovics József és a jelen lévő dr. Halmosi Zsolt vezérőrnagy, rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes is visszautasította. Előbbi megjegyezte: ő Hajdú-Biharért felelős.

Tóth József (DK), Polgár polgármestere a drogok kapcsán elmondta: míg régen a tehetősebbek jutottak hozzá, ma, sajnos, „aprópénzekért” lehet venni. Kovács Zoltán (Fidesz) kiemelte, hogy mostanra minden kistelepülésen van körzeti megbízott, ami sokat jelent az ottani közbiztonság szempontjából, Ménes Andrea (Fidesz), Vámospércs polgármestere pedig azt tartja fontosnak, hogy „lehet rendőröket látni az utcán”.

A képviselők közt némi némi vita volt arról, hogy mikor és milyen formában tanulják meg a KRESZ-t a gyerekek, a rendőrök szerint minél előbb érdemes, és ehhez sokféle iskolai programjuk van.

– A kábítószer a következő időszak egyik legnagyobb problémája lesz – ismerte el Gyurosovics József, emlékeztetett azonban rá, hogy tavaly mintegy 30 kg drogot foglaltak le a megyében és négy ültetvényt számoltak fel – ezek már nem jutottak el a fogyasztókhoz. Egyetértett a felszólalókkal abban, hogy a drog nem csak rendőrségi, hanem társadalmi probléma.

HBN-SzT

Idén 300 pályázatot akarnak

Elfogadta a testület a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi beszámolóját. Korbeák György ügyvezető igazgató elmondta: 2014-hez képest árbevételük 22 százalékkal nőtt, míg kiadásaik 15 százalékkal csökkentek, s a 2014. évi 567 ezer forint mínusz után tavaly 7 milliós plusszal zárták az évet. Két éve 30 pályázatot nyújtott be az Ügynökség, tavaly 105-öt, 2016-ban pedig közel 300-at terveznek. Hamarosan irodát nyitnak Berettyóújfaluban, hogy elérhetőbbé váljanak a megye déli részén élők számára. Az ügyvezető hangsúlyozta: míg tavaly sokat dolgoztak azon, hogy több ügyfelük legyen, idén már inkább a projektek elkészítésén, a kapcsolódó logisztikai feladatok megoldásán lesz a hangsúly. Miközben beléptek a pályázatírói piacra, megtartották nonprofit jellegüket is, vagyis – az önkormányzatokkal együttműködve – céljuk, hogy minél több támogatás érkezzen Hajdú-Biharba. Pajna Zoltán, a közgyűlés elnökének javaslatára a testület elfogadta, hogy az ügyvezető bérét, annak piacképessebbé tétele érdekében 20 százalékkal megemeljék.​

A Hajdúhadházi Rendőrkapitányság vezetője lett az év rendőre 2015-ben

Hajdú-Bihar - Dr. Gyurosovics József rendőr dandártábornok beszámolt a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlésnek a megyei rendőr-főkapitányság 2015. évi tevékenységéről.