Méltán vált hungarikummá a Kabay-életmű

Hajdú-Bihar - A korai kutatásait Hajdúnánáson végző Kabay Jánosnak köszönhető a világszerte alkalmazott fájdalomcsillapítási eljárás.

A kínzó, emberfeletti szenvedés enyhítésére szolgáló morfiumtapaszról vagy a morfin egyéb származékairól szinte mindenki hallott már, azt azonban kevesen tudják, hogy magyar találmányról van szó. Mindez Kabay János (1896–1936), egy Büdszentmihályon –Tiszavasvári elődtelepülésén – született fiatal tudós szorgalmas és alázatos munkájának eredménye, akinek életműve 2016. április 19-én a magyar nemzet 56. hungarikuma lett. A kitüntető cím pedig nem csupán Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hanem Hajdú-Bihar megye büszkesége is, hiszen Kabay János Hajdúnánáson végezte korai kutatásait, s Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere és Jantyik Zsolt, a Hajdú-Bihar Megyei Értéktár Bizottság elnöke is szíves ajánlásával támogatta a hungarikummá nyilvánítást, amelynek ötlete Sotkó Gyulától származik – fogalmazott Kocsi Erika történész, aki komoly, két és fél évig tartó kutató munkájával érte el ezt a szép eredményt.

Szükség volt rá

Az I. világháború mélyen beégette az emberiség tudatába a drága és veszélyes ópiumfázis elkerülésével történő morfin előállításának szükségességét. A hadikórházban Kabay János pedig már gyógyszerészhallgató egyetemistaként megtapasztalhatta a kábító hatású fájdalomcsillapító elemi fontosságát. A háború idején ugyanis a morfin hiánya miatt válságos volt a helyzet, mert akkoriban ez volt a leghatásosabb, ismert fájdalomcsillapító – ismertette a történész. Kabay János egyedülálló módon, először a zöld máknövényből nyerte ki a morfint 1925-ben. Ez azért is számított kimagasló eredménynek, mert a tudományos kihívás megoldását akkor már 120 éve, jóval fejlettebb nyugati laboratóriumok nagynevű tudósai is hiába keresték. A fiatal gyógyszerész, – vagy ahogyan magát nevezte: kutató vegyész – hat évvel később, 1931-ben ismét remekelt: az addig csak mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalmából is sikerült kivonnia ezt a meghatározó gyógyászati alapanyagot. A morfint napjainkig is ezzel a módszerrel állítják elő a világ összes gyógyszergyárában.

Nem átlagos gyógyszerész

Kabay János nem egyszerűen kutató volt: egyedül tervezte meg a gyártási technológiát, majd a büdszentmihályi gépész- és lakatosmesterek segítségével beállította a gyártósort, s 1927-re felépítette az Alkaloida Vegyészeti Gyárat. Felesége, dr. Kelp Ilona laboratóriumi segédletével gyógyszertisztaságú alapanyagot állított elő. Gyáruk később az egyik legnagyobb morfingyártóvá és -exportálóvá vált a világpiacon. Kabay Jánost példaértékű tulajdonságai vitték előre munkásságában, akár 70-szer, 80-szor is nekirugaszkodott egy-egy, átlagosan három hónapig tartó kísérletnek, ami példátlan kitartásról és kudarctűrő képességről tanúskodik. – A különleges tehetségekre jellemző az a tulajdonság, hogy a problémából képesek megoldást generálni minden nehézség közepette. Márpedig őt sem a személyes helyzete, sem pedig a két világháború közti, hektikus, zavaros és feszültséggel teli valóság nem helyezte dédelgetett korviszonyok közé – emelte ki a történész.

Kabay János emlékét máig több emlékérem, plakett, díj, utca, iskola és gyógyszertár elnevezése, sőt festmények és szobrok is őrzik.

HBN–VK​