Ízületi fájdalom: nagy a baj, ha túl későn kezelteti!

Budapest - A magyarok tízes skálán mérve csak 6-os erősségű ízületi fájdalom felett keresnek fel szakembert.

Kiemelten sok az ízületi panasszal küzdő beteg Magyarországon, 2015-ös adatok szerint minden ötödik betegszabadságért valamilyen ízületi probléma a felelős – számoltunk be erről korábban. Mint a legtöbb betegség esetében, itt is jelentős szerepe lenne annak, hogy a páciensek időben felismerjék tüneteiket és orvoshoz forduljanak, hiszen például a porckopás vissza ugyan nem fordítható, de megfelelő terápia mellett jelentősen lassítható folyamat. Mikor jutnak el orvoshoz az érintettek? Mik a leggyakoribb panaszaik? Milyen fájdalmakkal küzdenek? A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága (MGYFT) és az Ízületőr program házi- és szakorvosok körében végzett reprezentatív kutatása többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ.

Kései felismerés, erős fájdalom

A reumatológusok esetében a betegek kétharmada, az ortopéd orvosoknál 77 százalék az ízületi panaszokkal küzdők száma, de a betegszámot tekintve ugyanennyi (hetente 80-90) pácienssel találkoznak a háziorvosok is. A kutatásból kiderült, hogy az orvoshoz fordulók nagy része valóban kezelésre szorul: a házi- és szakorvosok a hozzájuk érkezők közel 80 százalékának javasolnak terápiát. Mindehhez nagymértékben hozzájárul az is, hogy a betegek nagy része csak kései stádiumban fordul az egészségügyhöz segítségért. Azok a páciensek, akik táppénzre kényszerülnek, átlagosan három hétre esnek ki a munkából, a korai felismerés ezt az időt is jelentősen csökkenteni tudná.

Súlyos stádiumban

A legtöbben hát-, derék-, nyak- vagy gerincfájdalommal keresik fel orvosukat, ezeket követi a térdfájdalom, a csípőfájdalom és a vállfájdalom. Megdöbbentő tény, hogy mire a páciensek szakemberhez kerülnek, a fájdalmuk tízes skálán mérve 6 és 7 közötti erősségnél mozog, ami nem meglepő annak fényében, hogy a betegek 72 százaléka ekkor már középsúlyos vagy súlyos stádiumban van.

A háziorvosok, reumatológusok és ortopéd szakorvosok szerint emellett kiemelten magas, 30 százalék körüli a kezeletlen betegek száma ma Magyarországon. A szakorvosok főleg vidéken látják úgy, hogy magas lehet ez az arány: a kisvárosokban az ortopéd orvosok 52, a reumatológusok 42 százalékra teszik az ilyen panaszokkal küzdő, orvoshoz nem forduló emberek számát.

AZ MGYFT és az Ízületőr program kutatásából az is kiderült, hogy a háziorvosok és szakorvosok szinte mindegyike (94 százaléka) egyetért azzal, hogy fontos minél korábbi fázisban kezelni az ízületi kopásos betegségeket. A kezelések közt jelentős szerepet játszik a gyógytorna és a fizikoterápia is.

Kezelési módok

– Sok páciens elsősorban fájdalomcsillapítást vár a terápiától, kevesen vannak tisztában azzal, hogy az időben megkezdett gyógytorna jelentősen tudja enyhíteni panaszaikat. Fontos, hogy már az első apróbb balesetnél, rossz lépésnél vagy becsípődésnél keressünk fel egy gyógytornászt, hiszen így jelentősen csökkenthetjük a későbbi komolyabb tünetek jelentkezésének esélyét – mondta Egyed Márta, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának elnöke.

Azt, hogy az ízületi betegség több mint kellemetlen panasz, a háziorvosok, a reumatológusok és az ortopéd szakemberek is tisztán látják, 90 százalékuk gondolja úgy, hogy ez a probléma a betegek életvitelét alapvetően befolyásolja, derült ki a kutatásból.

A nemzetközi World Arthritis Day 2016-os jelmondata: A jövő a te kezedben van. A kampány az ízületi gyulladással élők mindennapjaira kívánja felhívni a figyelmet, külön hangsúlyozva a betegség korai felismerésének jelentőségét. A Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társasága két éve indította útjára Ízületőr elnevezésű edukációs programját, hogy segítse a magyar lakosság tájékozódását az ízületi panaszokat érintő kérdésekben.

HBN