Olvasói levél: „Adóhatások”

Debrecen - A jövő évi adótörvény változásának hatása a kis- és középvállalkozásokra.

Az adótörvények jövő évi változása komolyan szembeállította a kis- és nagyvállalati vezetőket, cégtulajdonosokat; a különböző szektorokban működőket; munkáltatókat és munkavállalókat. Három nagyon markáns változást szeretnék kiemelni, amelyek meghatározzák az elkövetkező évek tervezését: az egyik a minimálbér és a garantált bérminimum ugrásszerű emelkedése, a másik a – kapcsolódó – járulékcsökkentés, végül a társasági nyereségadó – egységesen – 9 százalékra való csökkenése.

Miközben a média és a nagyvállalati vezetők arról beszélnek, hogy éppen ideje volt, hogy a nagy cégek társasági nyereségadóját is csökkentsék, az ország versenyképessége érdekében növeljék a béreket, és egyidejűleg csökkentsék a kereseteket terhelő járulékokat, miért nehezményezik a megye kis- és középvállalkozói ezeket a változásokat? Azt látni kell, hogy a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek a rendszerváltást követően, jellemzően a saját magánvagyonokra és tudásra építve jöttek létre, minden esetben sokkal kiszolgáltatottabbak a változásoknak. Ráadásul – fejlettségét tekintve – régiónk az Európai Unió régiói között a legutolsók egyike. A vidék és a kisvállalkozások pedig még az átlagnál is rosszabb helyzetben vannak. A hatékonyságuk, termelékenységük alacsony. Ha csak ilyen mutatók alapján tekintenek ránk, akkor arról beszélhetnénk: hogyan kellene ezeket megszüntetni.

De tényleg, így kell rólunk gondolkodni? Mit mond a piac? Szükség van-e a kisebb vállalkozásokra? Erre csak egy válasz létezhet: igen. Igen, mert munkahelyet teremtünk, helyben, saját magunk és családok számára. Mi foglalkoztatjuk az országban a foglalkoztatottak többségét, és leginkább azért, mert szüksége van a gazdaságnak arra, amit előállítunk, szolgáltatunk! A nagy áruházláncok mellett a kis élelmiszerüzletekre, a cipészre, a pékségre, a helyben szolgáltatást nyújtókra; és a nagyvállalatok mellett minden szektorban a gyors alkalmazkodásra képes, rugalmas „kicsikre”. Arról se feledkezzünk el, hogy egyes szektorokban hogyan kényszerítik a „nagyok ” munkaviszony helyett, a vállalkozói létre a szerződőket.

A társadalom és a gazdaság szereplői egymásra utaltak, és együtt tudnak létezni! Mindenkinek más-más szerepe van. Tisztelet minden kisvállalkozónak, akik helyt állnak a mindennapokban, tisztelet a munkavállalóknak, akik együtt igyekszenek naponta értéket teremteni a közösség részére. Ez a szektor nagyon érzékeny a változásokra, és főleg olyanokra, amelyek váratlanok és jelentősek! A külföldi tulajdonú multi leányvállalata, vagy egy vidéki kis pékség számára a változások teljesen különbözőek. Minden gazdaságra jellemző, hogy az egyes szektorok között nagy a különbség a hatékonyságban, és a jövedelmezőségben. Vannak szektorok, amelyek inkább a helyi lakosságot szolgálják ki, és kevésbé alkalmasak arra, hogy a globalizáció nyertesei legyenek. De szükség van rájuk, a gazdasági-társadalmi hasznosságuk megkérdőjelezhetetlen. Éppen ezért nem szembeállítani kell ezeket a vállalkozásokat, hanem szerepük és sajátosságaik figyelembevételével segíteni mindegyik szektort a békés egymás mellett élésben és a kooperációban. Az alacsony bérekkel működő, alacsony jövedelmezőségű, nagyobb élőmunka felhasználással működő, vidéki kisvállalkozások számára rendkívüli teher a kötelezően megnövelendő bér, mely költségeket nem tudnak ellensúlyozni a járulékcsökkentéssel. Az egységesülő társasági adókulcs szintén versenyhátrányt jelent számukra. Ismerve a vidéki kisvállalkozások helyzetét, előrevetíthető, hogy nagyon sokan nem élik túl az elkövetkező éveket! A kicsik érdekérvényesítő képessége is alacsony, a „nagyok” erőfölénnyel való visszaélését a saját bőrükön érzékelik, saját és családjuk vagyonát kockáztatják nap mint nap, és családoknak nyújtanak megélhetést olyan területeken, amelyeket a „nagyok” messze elkerülik. Én mint a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnöke elkötelezett vagyok, és leszek a kis- és középvállalkozások érdekeinek érvényesítésében is.

- Török István, a HBKIK általános alelnöke -