2017.02.11. 13:44
Ki ismeri a régi-új Károlyit?
Debrecen - A kormányhivatal legitimálta a kreatív megoldással megvalósított átnevezést.
Debrecen - A kormányhivatal legitimálta a kreatív megoldással megvalósított átnevezést.
Egy szót sem szólva, barátságosan, ám jól láthatóan hitetlenkedve lapogatta a vállam egy sapkás, bajszos férfi a Károlyi Mihály utcán, amikor megtudta tőlem, hogy ez a Károlyi Mihály már nem az a Károlyi, akinek nevét tavaly december közepéig viselte az utca. Alighanem így kívánt ráerősíteni előző mondatára: ha az ő utcája neve tényleg megváltozott volna, azt ő bizonyosan tudná, elvégre ott lakik. Az ízléses, „ne szórakozzál velem, kisapám” ábrázatát magával véve aztán eltűnt a lépcsőházajtó mögött.
Csütörtök reggel azért kerestük fel a három háztömbből álló utcácskát az Újkertben, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy a lakók értesültek-e különös átnevezésről, illetve hogy megkeressük az egyértelműsítő táblákat, amiket a polgármesteri hivatal ígért. Eláruljuk: a táblákat nem találtuk, azok ugyanis addig nem kerültek ki – erről azonban később.
Vitatott a gróf megítélése
Mint arról már több alkalommal írtunk, a trükkös megoldást Herpergel Róbert, a Jobbik önkormányzati képviselője terjesztette a testület elé decemberben. A városatya által liberálisnak mondott, az egykori köztársasági elnöknek emléket állító utca elnevezésének megváltoztatását viszont a megyei kormányhivatal is javasolta. Ez a törvényességi felügyeletet ellátó hivatalnak egy már nem is annyira új rendelkezés után lett fontos, 2013 óta ugyanis nem viselheti közterület, illetve közintézmény olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek kiépítésében, fenntartásában részt vett. A „vörös grófként” is emlegetett Károlyi megítélése ugyan vitatott, ám a tudományos akadémia is elismeri: nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában (bővebben keretes írásunkban).
Korábban le-, most megszavazták
A jobbikos javaslat annak ellenére ment át Debrecen közgyűlésének fideszes többségén, hogy tavaly áprilisban egyszer már leszavazták a Jobbik erre vonatkozó átnevezési indítványát, pedig a legendás helyi kézilabdázó, Varga István nevét javasolták Károlyi helyett. Sőt, a Fidesz-frakció most egy módosító javaslattal is előállt, így a Kisdobos utca (Lencztelep) átnevezését is hozzácsapták a javaslathoz, ez esetben is a törvényen kiskaput találó gyakorlatot alkalmazva. Az ülés figyelemreméltó mozzanata volt, amikor dr. Gondola Zsolt (Civil Fórum) képviselő kérdésére az ülést vezető dr. Barcsa Lajos (Fidesz-KDNP) alpolgármester is „kreatív megoldásnak” minősítette az átnevezést.
Ezért voltunk kíváncsiak a kormányhivatal álláspontjára, hogy e kreatív megoldások mennyire felelnek meg a törvényességnek, különösen, hogy az elfogadott határozatból éppen az aktív cselekvés aktusát hiányoltuk, amit más települések átnevezésről szóló határozatában rendre megtaláltunk. A debreceni közgyűlés által elfogadott határozat ugyanis lényegében egy állásfoglalással rendelkezett arról, hogy „a földrészlet névadójának báró Károlyi Mihály (1585-1626) szatmári főispánt tekinti”.
A kormányhivatal válaszából kiderül: a határozatban szereplő „meghatároz” szót a cselekvés aktusára vonatkozó kifejezésnek tekintik. A döntés pedig jogi hatással bíró állásfoglalás. Így aztán a határozat a kormányhivatal álláspontja szerint megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
Nincs okmánycsere
A Károlyin élőket ez tapasztalataink szerint kicsit sem izgatja. Az annál inkább örömteli nekik, hogy nincs szükségük új okmányokra, még akár úgy is – így egy arra járó férfi –, hogy a képviselők az alkalmazott módszerrel kifejezetten rossz példát mutatnak, és nem biztos, hogy az esküjüknek megfelelnek.
A Károlyin megszólaltatottaknak egyáltalán nem volt információjuk arról, ki volt a másik Károlyi, de még az utcájukat érintő átnevezésről sem tudnak. Pedig hogy a lakók ezzel tisztában legyenek, az Szilágyi László (Fidesz-KDNP) képviselő is fontosnak érezte. A már emlegetett közgyűlésen ugyanis azt kérte, tájékoztassák az ott működő óvoda és a bölcsőde vezetőjét, kiről kapta nevét az utca. Leiratokat is javasolt, így a szülők is tisztában lehetnek az információval. Úgy tűnik viszont, az információáramlás nem elég gyors. Ottjártunkkor az egyik nevelési intézmény munkatársa sem hallott az átnevezésről.
A hiányzó táblák miatt – a kihelyezésüket január végére ígérték decemberben – intézett újbóli kérdéseinkre pénteken érkezett hivatali válaszokból kiderül: ottjártunk után kikerültek a táblák, amit egy fényképpel igazolt is a polgármesteri hivatal.
A másik kettővel mi lesz?
A polgármesteri hivataltól megtudtuk: a Károlyi Mihály utcán két, a Kisdobos utcán pedig nyolc kiegészítő tábla egyértelműsíti, hogy ki, illetve mi után keresztelték újra az utcákat. Közölték: a tíz kiegészítő tábla legyártása összesen bruttó 22 ezer 860 forintba került. Érdekes kérdés, hogy mi lesz azokkal az utcákkal (Gorkij, Erdei Ferenc), amelyek átnevezését szintén javasolta a megyei kormányhivatal. Azt írták, hogy erre a kérdésre csak akkor lehet válaszolni, ha konkrét előterjesztés kerül a közgyűlés elé. A következő, csütörtöki közgyűlés napirendi pontjai között nincs ilyen javaslat.
Ezért nem felelnek meg a törvénynek
A Magyar Tudományos Akadémia álláspontja szerint Károlyi Mihályból a kommunista propaganda olyan, „osztálykorlátait túllépő” politikust kívánt faragni, aki jól beilleszthető a korabeli szocialista rendszerhez vezető progresszió fő vonulatába. A rendszerváltás óta személyét publicisztikai, politikai viták övezik, többen, akárcsak az 1919 utáni években, rá hárítják az első világháborút követő összeomlás, a forradalmak és Trianon felelősségét. Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy közvetlenül részt vett volna önkényuralmi rendszer megalapozásában, kiépítésében, fenntartásában, de vitatott történelmi szerepénél fogva nem javasolt, hogy róla közterületet, közintézményt nevezzenek el – írják.
A Kisdobos kifejezés a kommunista diktatúrára, így XX. századi önkényuralmi rendszerre közvetlenül utal, ezért nem használható. A debreceni Kisdobos utca névadói így már a 1848/49-es szabadságharc hős kisdobosai, amit szintén táblán jeleznek.
Ismét fejfájást okoz egy utcanév a debreceni képviselőknek
A Jobbik ismét megpróbálkozik a vitatott megítélésű államfőről elnevezett utca átkeresztelésével.
Nem gázszerelő, hanem felkelő a parasztháborúban
Nem találkoztunk olyan utcabelivel, aki tudta volna, ki után kapta nevét a Mészáros Lőrinc utca.
A megyeszékhelyen 1500 közterületi elnevezésből négynél jelzett problémát a Magyar Tudományos Akadémia véleménye alapján a kormányhivatal, köztük Gorkij esetében. Így tett Hajdúszoboszlón is.
