Kelet növekszik, nyugat stagnál

Debrecen - Gazdaságunk állapotáról imponáló mutatókkal rendelkezik a külügyminisztérium. Top 100 Klub a Hotel Divinusban.

Jó volna, ha lenne Európai Unió 15-20 év múlva is. Ha marad a jelenlegi brüsszeli irányvonal, akkor várhatóan néhány év elteltével régiókra szakad a közösség – fogalmazott Szabó László, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese a megye vezető üzletemberei előtt a Napló Top 100 Klub Hotel Divinusban péntek esti összejövetelén. – Pedig a magyar lakosság elkötelezett az Európai Unió, az európai értékek mellett; mutatja ezt a közvéleménykutatás szerinti 60 százalék fölötti érték. Ez az arány Olaszországban vagy akár a Benelux államokban csak 25-30 százalék.

Az új irányvonal

Szabó László hangsúlyozta, hogy a 2014 közepén létrehozott külgazdasági minisztérium munkája komoly változásokat hozott a korábbi évek külügyi gyakorlatához képest. Nem csak az üzleti tevékenységre helyezi a hangsúlyt, hanem egyben promótálja is az országot. A külgazdasági érdekképviselet lényege , hogy hány céget tudtak kivinni a külpiacokra, illetve mennyi társaságot hoztak határainkon belülre. Ehhez felhasználják a kultúrdiplomácia lehetőségeit, mert a bizalom megszerzéséért meg kell ismerni a másik felet. Dolgoznak a külgazdasági attasék, továbbá befektetési ügynökségeket, gazdasági vegyesbizottságokat hoztak létre. A Magyar Nemzeti Kereskedőháznak négy kontinens 60 országában van képviselete, céljuk a kis- és középvállalatok (KKV) exportképességének javítása. A partnerek száma egy év alatt 3 ezer 500-ról 4 ezer 200-ra nőtt. Kiemelt terület egyebek mellett a textil-, a vegy- és az élelmiszeripar, valamint az agrárium. Közép-Európában legsikeresebb a magyar Hungarian Investment Promotion Agency (Hipa) ügynökség. A 3,2 milliárd euró forgalom mellett 18 ezer új munkahelyet hozott létre. 72 stratégiai partnerségi megállapodással – köztük hat tisztán magyar is van - 165 ezer embernek ad munkát. Kedvező, hogy az Eximen keresztül a minisztériumnak saját bankja van. Hitelekkel, kreatív megoldásokkal eddig 892 KKV-nak segített. Ugyanakkor az együttműködési szándéknyilatkozat révén kapcsolatban van a Bank of China-val. A kínai cégek kapunak tekintik Magyarországot az Európai Unió felé.

Egy százalékos bővülés

-Sokan bírálják hazánk keleti- és déli nyitását. A nyitásnak egyszerű oka van: kelet és dél növekszik, nyugat stagnál – világított rá a külpolitikánk irányvonal váltásának szükségességére a miniszter-helyettes. – A Szovjetunió utódállamaié, a távol-keleti, a dél-amerikai és az afrikai országoké a jövő. Magyarország külkereskedelmében képviselt 79 százalékos arányával túlságosan Európa-függő. Ha nem történt meg volna a keleti nyitás a kedvezőtlen gazdasági folyamatok és az unió embargós politikája miatt körülbelül 30 százalékkal csökkent volna a külkereskedelmi forgalmunk nagysága. Így viszont egy százalékkal emelkedett az elmúlt években.

Európában a legjobb

Szabó László adatokkal is alátámasztotta hazánk külpolitikájának eredményeit. 2010-ben a 11,8 százalékos munkanélküli ráta mellett 5,5 milliárd euró volt a külkereskedelmünk aktívuma. Ez 2015-ben már 8,1 milliárd eurót, 2016-ban 10 milliárd eurót jelentett, miközben 52 hónapon keresztül folyamatosan csökkent a mukanélküliek aránya. Ez jelenleg 4,4 százalék. A miniszter-helyettes hangsúlyozta, hogy az elmúlt években úgy alakították át a gazdaságot, hogy nálunk van az Európai Unió legrugalmasabb munka törvénykönyve, a kilenc százalékkal a legalacsonyabb társasági adója, továbbá 2016-ben a reálbérek hét százalékkal, 2017-ben a minimálbér 15 százalékkal, a szakmunkás minimálbér 25 százalékkal emelkedtek. A 2010-es 55 százalékról 2016-ra 67 százalékra nőtt a foglalkoztatottak aránya. Mindeközben a közfoglalkoztatottak száma már csökken. Szabó László a következő időszak egyik legfontosabb feladatának nevezte a versenyszféra munkaerő igényének kielégítését. Ebben pedig a munkahelyek és a képzőközpontok, ide sorolta az egyetemeket is, folyamatos kommunikációjára, egyeztetésére van szükség.

HBN-KZS

Brexit közben és után

Pánikolnak a britek, nem tudják mi lesz, megbánták a brexietet, és igyekeznek arcvesztés nélkül kijönni a történetből – beszélt az Egyesült Királyság népszavazás utáni állapotáról Szabó László. Brüsszel álláspontját úgy jellemezte, hogy a közösség Nagy-Britannia kilépésével példát akar statuálni, miként járhat egy ország, ha el akarja hagyni az EU-t. – Ebben a helyzetben el kellene érni, hogy az Európai Unió fair-módon kezelje a szigetországot. Természetesen aggódunk a kint dolgozó magyarokért, ám akik már legalább öt éve kint dolgoznak, az ő életükben semmilyen változást nem jelent majd a brexit. Egyelőre folyik a harc a Londonban székelő uniós központokért. Magyarország a gyógyszer- és orvostechnikai központért jelentkezhet be, itt talán matematikai esélyünk lehet.