Mindenben rejlik szépség

Debrecen - Ideje a télbúcsúztatásnak, lassan a fák virágosra váltanak.

Elnézve a város hófedte utcáit, akaratlanul is megfogalmazódott bennem, hogy leghidegebb évszakunkat az emberek többsége nem szereti. Mindennek van pozitív és negatív oldala, a tél sem kivétel. Csak egy pillanatra gondoljunk bele, ha nem lenne tél, akkor hó sem lenne. Fehér karácsony nélkül nem igazi a szeretet ünnepe, sajnos az elmúlt pár évben alig esett hó akkorra. A másik öröm ebben az évszakban a téli szórakozás.

Amikor leesnek az első hópelyhek, a gyerekek örömmel veszik tudomásul, hogy nemsokára alkalmuk lesz szánkózni, hógolyózni és hóembert építeni. A felnőttek pedig a sétákat élvezhetik, miközben az égből hullik a fehér csoda. Nagyon szeretem a telet, a gyönyörű fehér tájat, amikor a fák ágait elborítja a csillogó hó, a téli szél arcunkba csapja a hópelyheket. A gyerekek örömmel szaladnak ki a csípős hidegben is játszani. A szülők mosollyal az arcukon ébrednek rá, hogy nem is olyan rossz ez a tél, hiszen a gyerekek boldogok.

Búűző hóvirág

Aztán eljön az ideje a tél végi farsangi mulatságoknak. Debrecenben a felnőttek és a diákok is szerveznek bálokat. Az ilyen táncos, jelmezes vidám ünnepségeken mókásan elbúcsúztatjuk a telet. A kicsik beöltöznek kedvenc meseszereplőiknek, és mindig jól szórakoznak. Debrecen utcáin sétálva még februárban is láttuk a friss havat, de lassan a fák virágosra váltanak, érkezik a tavasz.

A napsugarak minden élőlényt felébresztenek, és elkezdenek nyílni az első virágok. A legkedveltebb a hóvirág, szép jelenség, ahogy lassan kihajt a fagyos talajból. Amikor teljesen kivirágzik, látva a fehér szirmokat, minden bánatot elfelejtünk, és élvezzük a napsütéses tavaszt. És ha visszagondolunk a fehér tájra, nosztalgia önti el szívünket. Talán jobban szeretjük a könnyed tavaszt, mint a beöltöztető telet, de ne felejtsük el, hogy ebben is, abban is felfedezhetünk szépséget, szórakozási lehetőséget.

- Patalenszki Zsanett 10. B, DSZC Bethlen Gábor Közgazdasági Szakgimnáziuma -

Szerzőnk verse

Újra itt van, újra itt van, / a tél szép hűvös hangja. / Téli szellő mozgatja a fák ágát, / s kopogtatja az ablakpárkányt.

Téli versike száll az égen, / őszi szellő elmúlt régen. / Hópelyhecske szépen / hullik az emberek kezébe.

Hópelyhecske- hó emberke / a gyerekek legnagyobb értéke. / A szánkózás, s a hógolyózás / csuda jó mókázás.

A Nap sugarai melegítik a felszínt, / tavaszra változik a téli helyszín. / Első virágok nyílását örömmel látván, / madárkák énekét halljuk az erdő táján.