Videó: Debrecen is felveszi a harcot a minőségi élelmiszerekért

Debrecen - A gabonatermesztés fejlesztésén, rég nemesített fajták új technológiákkal történő piacra juttatásán dolgozik egy nemzetközi konzorcium tagjaként a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kara.

A világ népességének élelmiszerellátása egyre nagyobb kihívás elé állítja a mezőgazdaságot. A probléma a szakemberek szerint az Európai Unión belül leginkább a bio- és alacsony ráfordítású termesztési rendszerek fejlesztésével orvosolható. Ezt a célt tűzte ki a CERERE nevű projekt keretében 13 európai gabonapiaci szervezet, illetve kutatóintézet, köztük egyetlen magyar partnerként a Debreceni Egyetem agrárkara.

- Magyarország jelenlegi gabonatermesztési mutatói megegyeznek az uniós átlagokkal, viszont a természeti adottságok ennél jobb eredményt is lehetővé tennének, leginkább a kukoricatermesztésben. A jelenleg megtermelt 13 millió 600 ezer tonna gabonából 6 millió tonna a kukorica, amit akár 8 millióra is növelhetnénk – ismertette Nagy János professzor, a projekt intézményi koordinátora a március 22-ei tájékoztatón.

A gabonatermesztésben és -nemesítésben legjelentősebb magyar kutatóműhelyek, a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári intézete és a szegedi gabonakutató mellett a Debreceni Egyetemen is évtizedek óta folynak kutatások.

- Növénytermesztésben és állattenyésztésben is szem előtt tartjuk, hogy megőrizzük genetikai erőforrásainkat. Ez a projekt is kapcsolódik törekvésünkhöz, hiszen rég honosított, illetve nemesített gabonafajtákból előállított termékeket szeretnénk piacképessé tenni. Ehhez megalapozott kutatási hátteret nyújt a kar több intézetének bevonásával tavaly létrehozott Szárazgazdálkodási Központ – hangsúlyozta Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánja.

A minőségi, egészséges étrendet elősegítő élelmiszerek megismertetésére az egyetem Gazdaságtudományi Kara alternatív marketingstratégiákat dolgoz ki.

- Egyre nagyobb az igény az országban a helyi termékekre. A magyar társadalom húsz százaléka táplálkozik egészségtudatosan, az ő körükben az új termékek megismertetése lesz a feladatunk. Az emberek mintegy ötven százaléka viszont kevésbé fogékony a tudatos táplálkozásra, és nem is keresik az ezzel kapcsolatos információkat, így náluk ezt a hiányosságot kell pótolnunk. Mindeközben pedig törekednünk kell az ökológiai lábnyom csökkentésére, és meg kell felelnünk a táplálkozási ajánlásoknak – sorolta Szakály Zoltán, a Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének egyetemi tanára.

A projektben a Debreceni Egyetem mellett olasz, francia, spanyol, angliai, finn, ír és dán kutatóintézetek, valamint gabonaágazati szervezetek dolgoznak együtt. A konzorcium célja a kutatói és a piaci partnerek összekapcsolása a környezeti fenntarthatóság jegyében.

- A 13 partnerintézmény mintegy 30 szakembere három éven át működik együtt a H2020- program CERERE-projektjében, 2 millió euró összköltségvetésből – tette hozzá Polereczki Zsolt, a Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet adjunktusa.

A program a vidék megtartóerejét is növeli majd a várakozások szerint, mivel a tájjellegű, ökológiai termékfejlesztés és a helyben történő élelmiszer-feldolgozás munkahelyeket teremthet, megakadályozva az elvándorlást.

- Debreceni Egyetem -