Cifra betegségek lakják a megye kórtérképét, az elmúlt években még malária is akadt

Hajdú-Bihar - A daganatos betegségek „dobogós” helyen állnak, a fertőzések stagnálnak.

Megyénket – demográfiai mutatói alapján – fogyó népesség jellemzi, bár ez lényegesen kisebb Magyarország és az Észak-Alföld régió megyéinek átlagánál, ugyanakkor az Európai Unióban megfigyelhető növekedéstől messze elmarad – derül ki a megyei önkormányzat számára készült, 2015. évi adatokkal zárt felmérésből, amit a kormányhivatal nép­egészségügyi főosztálya készített a lakosság egészségi állapotáról.

Aszerint a halálozásokért leggyakrabban a keringési rendszer betegségei felelősek, második helyen a daganatos megbetegedések állnak. A harmadik vezető halálok férfiaknál külső ok (balesetek, öngyilkosság), nőknél az emésztőrendszer és a légzőrend­szer betegségei miatt következik be. A betegségek okozta halálozások mintegy 30 százaléka a 15–64 éves élettartományban (korai halálozás) következik be; a legtöbb esetért daganatok okozta betegségek a felelősek.

Néha rendőr kell

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek közül kanyaró nem fordult elő 2001 és 2015 között Hajdú-Biharban. Rubeola (rózsahimlő), pertussis (szamárköhögés) és parotitis epidemica (járványos fültőmirigy-gyulladás) az utóbbi öt évben szintén nem fordult elő. A varicella (bárányhimlő) minden évben jelentős számú megbetegedést okoz, elsősorban kisgyermekek körében, ahogyan a scarlatina (vörheny) is, bár utóbbi száma az utóbbi néhány évben a korábbiak felére csökkent.

Az elmúlt 15 évben, az életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetében a megyében az oltási fegyelem nem lazult, az átoltottság 98-100 százalék között van. Ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, hogy az oltások elmaradásának főbb okai közé az immunhiányos állapot, szülői gondatlanság vagy oltásmegtagadás sorolható. Az oltások pótlására tett intézkedések között az elmúlt 15 évben átlagosan 10-12 határozatot adott ki a hatóság. Ettől eltérően 2006-ban kiugróan magas, azóta sem tapasztalt számban (69 esetben) volt szükség intézkedésre, melyből 15 esetben rendőrségi elővezetés vált szükségessé. Ennek oka többnyire a hanyag szülői hozzáállás, esetenként a család közvetlen lakóhely-változtatása. Oltást ellenző, sőt megtagadó szülők mai napig jellemzőek – áll az elemzésben.

Malária is akadt

2015-ben fertőző megbetegedés miatti halálozás 11 esetben fordult elő: 1 salmonellosis, 1 legionellosis, 6 agyhártyagyulladás, 2 tüdőgyulladás és 1 listeriosis. Két váltóláz (malária) megbetegedés igazolódott a megyében, az érintettek a debreceni menekülteket befogadó állomásra érkezést követően betegedtek meg. A befogadóállomás területén 2015-ben előfordult vérhas, enterális megbetegedések halmozódása, egy család két gyermekénél pedig hepatitis A megbetegedést igazolt a laborvizsgálat.

A megyében 2015-ben összesen 3972 – az előző évi esetszámmal (3727) közel megegyező számú – fertőző beteget jelentettek be. A rotavírus okozta gyomor-bélhurut esetszáma (430) felére csökkent az előző évi adatokhoz (865) képest. Tovább emelkedett a fertőző májgyulladásos (hepatitis A vírus) esetek száma (2015: 70; 2014: 47; 2013: 35). A megye a tbc járványügyi helyzetét tekintve – bár javuló tendenciát mutat – az ország legfertőzöttebb területei közé tartozik.

A térítésmentesen igénybe vehető influenza elleni védőoltás felajánlásával a megye lakossága nem él teljes mértékben, jellemzően országos átlag alatti az oltóanyag felhasználása: évente mintegy 40 ezret adnak be a rendelkezésre álló 60 ezer adagból.

Az elmúlt 15 évben folyamatos csökkenés figyelhető meg a terhességmegszakítások esetében (2001-ben 2988, 2015-ben 1618), az érintett nők között változatlanul magas az alacsony iskolai végzettségűek, a szociálisan hátrányos helyzetűek és a fiatalkorúak aránya.

HBN

Hepatitis A-járvány

Hepatitis A vírus okozta fertőző­májgyulladás-járványok:

2003 és 2004: Hajdúböszörmény

2008: Hajdúhadház, Nyíradony, Hajdúsámson

2010: Hosszúpályi

2011: Pocsaj

2013: Berekböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúnánás

2014: Biharnagybajom, Nyíradony, Vámospércs

2015: Fülöp, Bagamér

Több daganatos beteg

A rosszindulatú daganatos megbetegedések előfordulása a megye teljes lakosságában mindkét nemnél az országos szint fölötti volt, és kismértékű növekedés jellemezte. A férfiaknál minden korcsoportban a legnagyobb betegségi kockázat a Hajdúhadházi, a Nyíradonyi, valamint a Balmazújvárosi járásban volt megfigyelhető. Nőknél a Berettyóújfalui, a Hajdúböszörményi és a Hajdúnánási járás kivételével emelkedett a betegség kockázata. A 15–64 éves korcsoportban volt a legsúlyosabb a helyzet a Balmazújvárosi, a Derecskei, a Hajdúszoboszlói és a Nyíradonyi járásban, míg a 65–74 éves korcsoportban a Debreceni és a Hajdúhadházi járás megbetegedési mutatói voltak magasabbak.