Debrecen elismertjei

Debrecen - Kitüntetéseket adományozott a város napján a közgyűlés.

Április 11-e, Debrecen város napja alkalmából ünnepi közgyűlést tartott kedden este Debrecen képviselő-testülete a Kölcsey Központban. Az eseményen díszpolgári címet kapott professzor Dr. Balla György Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, valamint professzor Dr. Győri Kálmán Széchenyi- és Hatvani-díjas matematikus, professor emeritus. Pro Urbe-díjas lett Bogsch Erik a Richter Gedeon Nyrt. Széchenyi-díjas vezérigazgatója, Alexander Mathew Davern a National Instruments Corporation elnök-vezérigazgatója, valamint Derencsényi István református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

Fotó: Derencsényi István

Mecénás-díjban részesült Koizumi Hirosi japán színházi rendező, producer, a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke és dr. Lakatos Zoltán a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója. A közgyűlés Debrecen Város Sajtódíja elismerést adományozott M. Tóth Ildikó médiaszakembernek, a Debreceni Egyetem sajtófőnökének. A Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat idén dr. Keczán Mariann, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeum muzeológusa, irodalmár kapta. Emléklapot vehetett át dr. Lippai Péter ezredes, a Magyar Honvédség V. Bocskai István Lövészdandár parancsnok-helyettese, valamint Kiss Róbert zászlós, a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár 39. lövész zászlóaljának megbízott vezénylő zászlósa.

Régióközponttá válnánk

Az ünnepi közgyűlés ezúttal az idén 100 éve született Szabó Magda debreceni írónőről való megemlékezéssel kezdődött, Piros Ildikó színművész az ő műveiből idézett részleteket.

Aztán Papp László polgármester arról beszélt, hogy a XVII. század végén, egymással szemben álló birodalmak között elhelyezkedő, sokat szenvedett, korábbi gazdagságát és nagy népességét elvesztett Debrecen vezetői elérték I. Lipót királynál, hogy 1693. április 11-én adja ki azt a diplomát, amely Debrecent szabad királyi várossá emelte.

– Városunk történelme hullámzó, sikeres és kudarcos időszakok váltják egymást. De bármilyen megpróbáltatások érték a lakókat, mindig sikerült talpra állni – jelentette ki.

Fotó: Derencsényi István

Papp László elmondta: a reformáció 500. és a Magyar Református Egyház megalakulásának, a debreceni zsinatnak a 450. évfordulóján tisztelettel adózunk azon elődeink előtt, akik a protestáns hit és ezáltal az ország egyik kiemelkedő jelentőségű szellemi központjává tették városunkat.

– Történelmünk jól mutatja, hogy elődeink jól sáfárkodtak a kínálkozó lehetőségekkel, és ez a feladatunk ma is. Olyan változások, beruházások előtt áll Debrecen, amelyek megvalósításával megidézhetjük a XVI-XVII. századi „nagy Debrecen” világát, befolyását és tekintélyét – fogalmazott a polgármester. Hozzátette: az előkészítés alatt álló fejlesztések jóvoltából Debrecen 2050-re a régió legnagyobb városává válhat.

HBN-OCS

Elismerések a város napján

Díszpolgárok

Prof. Dr. Balla György Széchenyi-díjas egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Csecsemő- és gyermekgyógyász, „summa cum laude” minősítéssel végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Tanársegédi, adjunktusi, docensi kinevezését követően 1985-ben sikeresen védte meg kandidátusi disszertációját, majd 1994-ben elnyerte az orvostudomány doktora címet. Habilitált doktor, 1998-tól egyetemi tanárként látja el gyógyító, oktató és tudományos tevékenységét. A Magyar Tudományos Akadémia 2010-ben levelező, 2016-ban pedig rendes tagjává választotta. 1999-ben megalapította az Újszülött-gyógyászati tanszéket. 2007 óta a Gyermekgyógyászai Klinika vezetője. Tudományos munkájának fontos területe az érbetegségek kutatása. A Bázeli Egyetem Neonatológiai Tanszékén 1997-ben vendégprofesszorként dolgozott, és az Amerikai Egyesült Államokban is végzett tudományos kutatómunkát. Összes tudományos cikkeinek száma 172. Tevékenyen részt vesz az egyetemi közéletben, számos hazai és nemzetközi szakmai társaság tagja. A szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyító és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként 2016-ban Széchenyi-díjat kapott.

Prof. Dr. Balla György

Prof. Dr. Győry Kálmán professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, világhírű magyar matematikus. 1964-ben végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen matematika-ábrázoló geometria szakos tanárként. Ezután az egyetem Algebra és Számelméleti Tanszékén dolgozott, végig járva a tudományos ranglétrát, 1985-től egyetemi tanár. 1988-tól 2005-ig vezette a tanszéket. 2001-től egy éven át az egyetem rektora. A 60-as évek végén megalapította, és azóta is aktív vezetője a debreceni számelméleti kutatócsoportnak, amit a számelmélet vezető kutatói világszerte csak Debreceni Iskolaként emlegetnek. Tanítványai között 7 akadémiai doktor és egy akadémikus van. Fő kutatási területe a diofantoszi egyenletek elmélete és az algebrai számelmélet. 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1998-tól rendes tagja. Tudományos és közéleti munkásságáért számos elismerésben részesült, így birtokosa többek közt az Akadémiai Díjnak, a Magyar Köztársasági Érdemrendnek, a Széchenyi-díjnak, a Debreceni Egyetem Díszérmének. Ózd város díszpolgára, az Európai Akadémia és a Lengyel Művészeti és Tudományos Akadémia tagja. Debrecen városa a Hatvani-díjjal tisztelte meg iskolateremtő professzorát. A világ több vezető kutatóhelyén volt meghívott előadó és vendégprofesszor, többek között Párizsban, Leidenben, Budapesten, Tokióban és Berkeleyben. Pályája során régi matematikai problémákat oldott meg, közöttük egy 100 éves nyitott kérdést, és több sejtést bizonyított be.

Három könyvet publikált Kanadában illetve Angliában, az utóbbi kettőt (2015-ben illetve 2016-ban) a nagy múltú Cambridge University Press-nél. 170 tudományos közlemény szerzője, társszerzője. A munkáira történt független hivatkozások száma 2500 körüli, ami rendkívül magasnak számít az elméleti matematikában.

Prof. Dr. Győry Kálmán

Pro Urbe-díjasok

Bogsch Erik nem tudott jelen lenni a mostani eseményen, ezért díját a következő ünnepi közgyűlésen, 2017. október 23-án veszi át.

Alexander Mathew Davern, a National Instruments Corporation elnök-vezérigazgatója. Közgazdaságtudományi és könyvelői diplomáját Dublinban szerezte. A ma már több mint egymilliárd dolláros forgalmat magáénak mondó és több mint hétezer munkatárssal rendelkező austini székhelyű National Instruments-nél pénzügyi kontrollerként kezdte, majd pénzügyi igazgató, később alelnök lett, és ez évtől elnök-vezérigazgató. Kiemelkedő szerepet vállalt abban, hogy a cég az első tengerentúli, gyártással foglalkozó leányvállalatát Debrecenben hozta létre 2001-ben. A kezdeti hardvergyártás mellé idővel olyan globális és regionális központok kerültek városunkba, mint az informatikai fejlesztői részleg, a jogi és a pénzügyi csoportok, valamint a vevői megrendelések feldolgozásával foglalkozó egység. A folyamatos és dinamikus növekedés a munkavállalók számában is tetten érhető: a kezdeti 100 fős létszám az évek során több mint 1100 főre emelkedett. 2007-ben adták át második épületüket a cég Határ úti székhelyén. 2014-ben megépült a Science Park, melyben a nyitott laboratórium is helyet kapott.

Az innováció és a fenntartható növekedés elkötelezett támogatójaként a National Instruments debreceni leányvállalata az elmúlt másfél évtizedben Kelet-Magyarországon igazi tudásközponttá nőtte ki magát. Az elnök-vezérigazgatónak nagy szerepe volt abban, hogy közel 30 milliárd forint értékű csúcstechnológiát hoztak Debrecenbe, és a jövőben is több milliárd forintot kívánnak fordítani debreceni telephelyükön a kutatás-fejlesztésre, egy új, negyedik épület megépítésére, valamint a globális szolgáltatóközpont kapacitásának bővítésére.

Alexander Mathew Davern

Derencsényi István református lelkész, a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője. Középiskolai tanulmányait Debrecenben, a Református Kollégium Gimnáziumában végezte kitűnő eredménnyel, majd a Debreceni Református Teológiai Akadémián református lelkészi oklevelet szerzett, szintén kiváló minősítéssel. Segédlelkész volt Átány-Hevesen, majd 1975 májusától beosztott lelkész a Debrecen Nagytemplom-Keleti Egyházközségnél. 1977-től egy tanévet Zürichben töltött ösztöndíjasként, ahol dogmatikai és szociáletikai témakörrel foglalkozott. 1979. január 15-től a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség helyettes lelkésze, majd 1980 februárjától megválasztott lelkésze. Nevéhez fűződik, hogy 1992-93-ban a Veres templomot teljes körűen felújították. Áldásos munkája nyomán adományokból helyreállíttatta a templom orgonáját, újra működőképessé tette a fűtést, a II. világháborús belövéseket még magán viselő sérült ablakokat beüvegeztette, és a templombelső falképeit a nemrég elhunyt Szilágyi Elek festőművész munkája nyomán eredeti szépségében visszaállíttatta. 1991-ben a Debreceni Református Egyházmegye esperesévé, majd a Tiszántúli Református Egyházkerület lelkészi főjegyzőjévé választották. 2009-ben megjelent Isten szivárványíve alatt című könyve, melyet dr. Bölcskei Gusztáv akkori püspök ajánlott az olvasók figyelmébe, egyebek mellett a következő szavakkal: „... a szerző a református teológiát, a református egyházat, a református közéletet ismerő, művelő, komolyan vevő ember..., valós kérdésekre keresi a választ azzal a felelősséggel, amelyet mindenkinek vállalnia kell, aki Isten szolgálatába szegődik.”

Derencsényi István

Mecénás-díjasok

Koizumi Hirosi japán színházi rendező, producer, a Tojama Megyei Művészeti és Kulturális Szövetség elnöke. 35 éve példaadó hozzáértéssel, kimagasló színvonalon szervezi a Debrecen, Hajdú-Bihar megye és a japán Tojama közötti művészeti-kulturális kapcsolatokat. Több mint 1700 japán vendégművész magyarországi és 600-nál több magyar amatőr, illetve hivatásos művész, művészeti együttes japán fellépéseit szervezte meg, illetve tette lehetővé a színház, tánc, zene és képzőművészet terén. Anyagilag is támogatta megyénk népművészeti értékeinek bemutatását Tojama megye városaiban. Önként vállalt szervezőmunkája eredményeként az elmúlt években harminc hajdú-bihari képzőművész és egy képzőművészeti delegáció jutott el Kelet-Ázsia országaiba. Fafaragók, grafikusok, festők vettek részt japán művészeti alkotótáborokban, viszonzásul ikebana-mesterek, ecsetírás-művészek, fotóművészek mutatták be nálunk tudásukat. Nagyértékű, negyvenkötetes exkluzív lexikonsorozatot ajándékozott a Méliusz Juhász Péter Könyvtárnak. Anyagi támogatásának köszönhetően a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban több japán darabot is színre vittek. Ő rendezte a Debreceni Színjátszó Stúdió és a Vojtina Bábszínház közös produkciójaként jegyzett, Az éjszakai látogató című dráma japán változatát, melyet japán turné keretében is megismertetett az ottani közönséggel. Nevéhez fűződik Örkény István: Tóték, Szép Ernő: Május, Füst Milán: A zongora című darabjának japánra fordítása és könyv alakban történő megjelentetése, továbbá a Pinczés István rendezte tojamai és tokiói színházi bemutatók teljes körű megszervezése, népszerűsítése.

Koizumi Hirosi

Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója, tiszteletbeli egyetemi docens. A 60. életévét idén betöltő dr. Lakatos Zoltán pályafutását 1979-ben kezdte a Hajdú Gabona Zrt. jogelődjénél. A vállalati ranglétrát végig járva 1990-ben került a cég élére, és 25 éve vezeti sikeresen a vállalatot. Jelentős szerepe van abban, hogy Hajdú-Bihar megye az egyik legjobb búza- és liszttermelő. Kiváló kapcsolatot ápol megyénk mezőgazdászaival, több száz búzabeszállítójuk van. A cég működésére jellemző, hogy naponta egymillió ember eszi a Hajdú Gabona Zrt. lisztjéből készített pékárut. Már a kezdetektől tevékeny résztvevője a „Magyarok kenyere” jótékonysági programnak. A tiszteletbeli egyetemi docens a Debreceni Egyetemmel sokrétű kapcsolatot tart fenn. Részt vesz a duális képzésben, rendszeres államvizsga-bizottsági tag, valamint tagja az egyetem Stratégiai Tanácsadó Testületének is. Több mint húsz éve elnökként vezeti az Országos Gabonaszövetséget. Társadalmi munkában elnöke a Magyar Vöröskereszt Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének, 1983 óta fenntartója, elnöke a Debreceni Tollaslabda Clubnak. Folyamatosan segíti tevékenységüket, ahogyan támogatja a Magyarországi Református Egyházat, az 56-os veteránokat, a megye hagyományőrző huszárjait és a Szentegyházi Huszáregyletet is. A 2014-ben Pro Urbe Díjjal kitüntetett Debreceni Hajdú Táncegyüttes kuratóriumának 15 éve tagja, és az együttes egyik fő támogatója.

Dr. Lakatos Zoltán

Sajtódíjas

M. Tóth Ildikó, a Debreceni Egyetem Rektori-kancellári Kabinetének sajtófőnöke több mint húsz éve dolgozik a médiában. 1994-ben a hajdúböszörményi Keleti Főcsatorna Rádiónál hírszerkesztőként-hírolvasóként kezdte pályáját. A tanulóévek Miskolcon folytatódtak, ahol két helyi rádióban is szerkesztette a híreket, majd önálló műsort kapott. A Magyar Televízió Miskolci Körzeti Szerkesztőségében kezdett televíziózni, ahol a riporteri és szerkesztői munka mellett már a műsorvezetés izgalmait is megtapasztalta. A miskolci évek után 2000-ben Debrecenben folytatta pályáját a Rádió1 szerkesztőjeként majd vezető hírszerkesztőjeként, közben egy nyíregyházi rádióban is dolgozott. A Havaria Press helyi tudósítója volt és az ingyenes Futár újság szerkesztőjeként a nyomtatott sajtóval is megismerkedett. A Debrecen Televízióban 2002-ben kezdett dolgozni: először riporterként, majd szerkesztőként, később hírigazgatóként. Az aktív rádiós és televíziós évek után 2013-ban az új kihívás következett: a Debreceni Egyetem egységes kommunikációjának megszervezésére kapott megbízást. Kezdeményezésére hozta létre az intézmény az egyetemi sajtóirodát, melynek tudósításai naponta elérik a hírportálok, lapok, rádiók és televíziók közönségét. M. Tóth Ildikó közreműködésével az egyetem és az önkormányzat közös törekvései is hangsúlyosan megjelennek a helyi és országos sajtóban. Szakmai munkásságával az eltelt másfél évtizedben nagymértékben hozzájárult a város és a megye lakosságának rendszeres tájékoztatásához, így segítve a város népszerűsítését helyi és országos viszonylatban egyaránt.

M. Tóth Ildikó

Kölcsey Ferenc-ösztöndíj

Debrecen közgyűlése 2006-ban Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat alapított debreceni amatőr és hivatásos alkotóművészek, művészeti együttesek részére abból a célból, hogy Debrecenről szóló alkotások létrejöttét ösztönözze. A benyújtott pályázatok értékelését követően a közgyűlés 2017-ben Kölcsey Ferenc-ösztöndíjat adományozott dr. Keczán Mariannak, a Tiszántúli Református Egyházkerület Múzeuma muzeológusának, irodalmárnak egy Szabó Magda pályáját tudományos igénnyel feldolgozó monográfia megvalósítására. A nyertes pályamű Szabó Magda születésének 100. évfordulója megünnepléséhez kapcsolódik. A pályamű célja egy Szabó Magda pályáját tudományos igénnyel feldolgozó monográfia elkészítése, amely irodalomtörténeti szempontból hiánypótló, egyúttal méltó módon kifejezi azt a tiszteletet és megbecsülést, amelyet mi, debreceniek érzünk a Kossuth-díjas írónő iránt. Az írónő pályaképét megrajzoló monográfia első része Szabó Magda és Debrecen kapcsolatát, debreceni kötődésének, a város iránti szeretetének formálódását mutatja be. A kutatás során feldolgozza Szabó Magda levelezését, Kiss Tamás és Tóth Endre hagyatékát, illetve a Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltárának anyagát.

Dr. Keczán Mariann

Emléklapok

Dr. Lippai Péter ezredes sok szállal kötődik a városhoz. Középiskolai tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziumban végezte kitűnő eredménnyel, majd a katonai pályát választotta. Fiatal tisztként 1991 és 1994 között, később 2007-től – egy rövid, 2 éves megszakítást leszámítva – napjainkig a Bocskai-dandárnál szolgál, jelenleg dandárparancsnok-helyettes. 2009-ben a Honvédség és Társadalom Baráti Kör debreceni szervezetének elnökeként kezdte el szorgalmazni a város katonatemetőiben nyugvó hősi halottak adatainak feltárását. Több, a Hajdú-bihari Naplóban megjelent cikkben hívta fel a figyelmet a Kossuth laktanya közelében lévő Honvédtemető és Hősök Temetője, valamint az orosz hadifogolytemető értékeire. A kezdeményezéshez rövidesen középiskolások és civil szervezetek is csatlakoztak. A baráti kör égisze alatt megalakult egy háborús kegyeleti kutatócsoport. A munkájának köszönhetően létrejött adatbázis a városban eltemetett első és második világháborús katonahősök és civil áldozatok emlékét, Debrecen mai és egykori temetőinek földben nyugvó kulturális örökségét őrzi. A munka elindítójaként, a csoport külső szakmai segítőjeként sokat tett és tesz ma is Debrecen város tárgyi és szellemi, katonai-kulturális örökségének feltárásáért és gondozásáért.

Dr. Lippai Péter

Kiss Róbert zászlós a Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandárja 39. lövész zászlóaljának megbízott vezénylő zászlósa – magas színvonalon végzett katonai munkája mellett – huzamosabb ideje dolgozik Debrecen város szellemi és tárgyi katonai kulturális örökségének feltárásán. Ebben a munkában szűkebb területe a debreceni 39. császári és királyi gyalogezred története. Kutató és feltáró munkáját szabadidejében, saját költségén végzi. Az „Elfeledett emlékezet" elnevezésű háborús kegyeleti kutatócsoport munkáját külső munkatársként segíti. Elért eredményeit előadásokon, konferenciákon, szaklapokban és a közösségi média segítségével a 39-es gyalogezred történetével foglalkozó internetes honlapon teszi közzé. Jelenleg a Debrecen egykori háziezredéről szóló könyvön dolgozik. Jelentős a szerepe az egykori 39. császári és királyi gyalogezred történetének, fennállása alatt keletkezett személyi veszteségének, harcainak kutatásában, közreadásában. Tevékenysége révén a már-már feledésbe merülő, helytörténeti szempontból rendkívül értékes kutatási eredmények tovább gazdagítják Debrecen szellemi-kulturális kincsestárát.

Kiss Róbert