Az égből figyeli az óceánt fent, északon

Debrecen, Tromso - Az egykori geológus hallgató a mesterséges intelligenciát használja a műholdfelvételek kielemzéséhez. Interjú Blix Katalinnal, a tromsoi egyetem Sarki Területek Távérzékelési és Előrejelzési Központja munkatársával.

Csütörtökön indult egy nemzetközi expedíció Norvégia és talán a világ egyik legszebb tájára, a Lofoten-szigetekhez, ahol az északi ország további gazdasági fejlődésére is jelentős hatású kutatást fog végezni egy hétig. A több országból verbuválódott csapatnak egy magyar, debreceni illetőségű tagja is van, igaz a műholdas megfigyelést mesterséges intelligenciával végző Blix Katalin már több mint nyolc éve Norvégiában él és dolgozik. Néhány hete itthon járt a nővérénél, akkor kereste fel szerkesztőségünket.

Hogy csöppen egy debreceni lány a kívülállónak igencsak misztikusnak hangzó tevékenységbe, ráadásul a kontinens északi részén?

Blix Katalin: Nagyon egyszerűen. A középiskola elvégzése után a Debreceni Egyetem geológia szakán folytattam a tanulmányaimat, ahonnan egy év múlva megpályáztam a songdali egyetem hasonló szakát, s az itt addig megszerzett ismereteim alapján fel is vettek. Songdalból a három éves alapképzés elvégzése után jelentkeztem a tromsoi egyetem ötéves mérnöki fizika szakára, amit végül sikerült négy év alatt letudnom, mert voltak területek, melyeknek eredményét már az előző képzésből elfogadták.

Ez így is hét évnyi tanulást jelent az ottani egyetemeken, itthon öt év is elég lett volna egy mesterfokú diploma megszerzéséhez.

Blix Katalin: A lehetőségek azonban nagyon behatároltak Magyarországon egy geológus számára, Norvégiában viszont már a songdali egyetem elvégzése után munkába állhattam volna. Csakhogy akkor lemondtam volna a továbbtanulás lehetőségéről, ezért inkább irányt váltva az építő mérnökihez hasonló képzést választottam szakosodva a mesterséges intelligencia területére. Miután 2014-ben megkaptam a diplomámat, egy évig még maradtam a tromsoi egyetem matematika–statisztika intézetében kutatóként, majd egy kis céghez szerződtem, ahol hidroakusztikai kutatásokat végeztem a mesterséges intelligencia bevonásával.

Az MI vagy angolul AI (Steven Spielberg ilyen címmel filmet is készített, de az a mesterséges értelemről szólt) legtöbbeknek még ma is sci-fi kategória. Hogyan működik ez például az ön szakterületén?

Blix Katalin: Ez egy matematikai algoritmus. A programba betáplálunk adatokat, melyekhez hozzárendelünk bizonyos tartalmakat, s ezután a számítógép mindig fel fogja ismerni az egyezőségüket. Az eltéréseknél pedig jelez megadva az új összefüggéseket. Esetemben az adatokat a műholdak szolgáltatják, s az általuk küldött képek alapján meghatározható például az óceánban a klorofill tartalom.

Biztosan laikusan hangzik, de ez egyszerű ránézéssel is megállapítható, ahol zöld a víz, ott valószínűleg a növényzet klorofilljától színeződött el.

Blix Katalin: Na éppen ez a tévedés, ugyanis lehet az olajfolt is, márpedig ez nem mindegy, Norvégiában ugyanis ebben két különböző érdek ütközik. Éppen ezért az általunk végzett megfigyeléseket is főleg a halászati és az olajcégek rendelik meg. Az „olajosok” oda nem mehetnek fúrni, ahol a zöldalga telepek vannak, mert azokra ikráznak a halak, s a halászat a második legfontosabb iparág az országban. Másrészt az olajcégeknek pontosan tudniuk kell, hol és mi úszik a vízen, ezt azonban egy egyszerű műholdképről nem könnyű megállapítani, ehhez kell a top kutatásnak számító mesterséges intelligencia algoritmusa. A jelenlegi munkahelyemet, a Sarki Területek Távérzékelési és Előrejelzési Központját, amely csak részben tartozik a tromsoi egyetemhez, éppen ezért is finanszírozzák részben ilyen profilú cégek.

Ezek szerint ön a műholdképeket nem vizuálisan értékeli ki, hanem számítógépen.

Blix Katalin: Pontosan. A látható tartományban, a szivárvány színeiben nyolc sávon készít fotókat műhold, melyekből egy háromdimenziós mátrix áll össze, s ennek egyetlen eleme például a klorofillé. Az algoritmus alapján ezt ismeri fel a program, amit erre „megtanítottam”.

Ez eddig rendben van, megtalálták az algatelepeket, ahová tilos egy olajcégeknek betenni a (fúróállványa) lábát. Ezen kívül mi még a jelentősége?

Blix Katalin: Mint korábban említettem, ahol az alga, oda rakják az ikráikat a halak, így a telepek nagyságából lehet következtetni a szaporulatra, ami a halászat szempontjából nagyon fontos. És itt érkeztünk el ahhoz az expedícióhoz, melynek apropóján szerettem volna beszámolni szülővárosom lapjában a kinti tevékenységünkről, ne csak a norvég televízió adjon hírt erről a nagyszabású kutatásról.

Gondolom, ennél már nem lehet jobban felcsigázni az olvasóink érdeklődését, itt az ideje a részletek ismertetésének.

Blix Katalin: A nemzetközi összetételű expedíció, melynek többek között van skót, kínai, német, Kanári-szigeteki, lengyel, osztrák és izlandi tagja is, a Lofoten-szigetek partjainál térképezi fel az algavirágzást, pontosabban a tenger ottani élővilágát ebben az időszakban. Ugyanis a zöldalga jelenléte csak azért fontos, mert a növényt előszeretettel fogyasztja a calanus nevű rózsaszínű zooplankton, amit viszont a hallárva kedvel, vagyis így előre jelezhető, hol lesznek nagyobb halmozgások. Ebben a folyamatban az én szerepem, hogy meggyőződjek arról, a műholdas megfigyelés és a megírt algoritmus segítségével ki tudom-e mutatni a calanus planktont. Ilyet eddig még senki nem végzett, így most derül ki, meg lehet-e figyelni az alga által olykor takart, illetve állandóan helyüket változtató rózsaszínű állatkákat.

Ez hol történik, hiszen a műholdképeket bárhol le lehet hívni, miért kell ehhez a helyszínre utazni?

Blix Katalin: Az egy hétből én négy napig leszek a többiekkel, mert vissza kell mennem Tromsoba, de addig ott leszek a Helmer Hanssen nevű kutatóhajón. A műholdfelvételek alapján általam meghatározott part menti területeken végig kell mennie a hajónak, de ezek az algatelepek az áramlással együtt mozognak, így mindig újabb információt kell adnom az útirányt illetően. Emiatt állandó készenlétben kellene lennem, de természetesen aludni is kell valamikor, így mindig lesz, aki addig helyettesít. A kijelölt területekre érkezve pedig a biológusok veszik át a főszerepet, ők végeznek különböző méréseket a halszaporulat meghatározására. Izgalmas feladat, hiszen ez nagyon fontos a norvég nemzetgazdaság számára.

Talán sikerült kellő érdeklődést kelteni olvasóinkban egy tőlünk több ezer kilométerre, északra zajló expedíció iránt, várható, hogy küld majd róla és az eredményéről is beszámolót?

Blix Katalin: Természetesen nagyon szívesen megosztom a Napló olvasóival a Lofoten-szigeteki „kalandokat”, illetve azt, hogy mire jutottunk.

- Égerházi Péter -