Sorra száradnak ki és tovább szomjazhatnak a Debrecen környéki tavak

Debrecen - Bár szűk két éve úgy tűnt, kinyílik a Civaqua zsilipje, azóta sem táplálja semmi a csatornákat, tavakat.

Hónapokkal ezelőtt beadtak egy kiíráson kívüli pályázatot 30 millió forint támogatásra, amiből el lehetne készíteni a megvalósíthatósági tanulmányt – tudtuk meg Szabó Sándortól, a megyei agrárkamara elnökétől a Civaqua programra vonatkozóan. Azóta azonban semmilyen választ nem kaptak.

Elmaradt a folytatás

Már sokszor leírtuk, az egykor Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer (HTVR) néven indult vízrendezési koncepció, ami később Civaqua programként vált ismertté, az egyetlen megoldás lehetne a debreceni Nagyerdő és az erdőspusztai tavak megfelelő mennyiségű vízzel való ellátásához.

Ehhez azonban a megyeszékhelytől 20 kilométerre folyó Keleti-főcsatorna vizét kellene a térségbe eljuttatni emelkedő szintkülönbség legyőzésével, s ez igen költségessé teszi a kivitelezést. Így hiába születtek már mindenféle elképzelések, a megvalósítás egyre csak várat magára, miközben sorra száradnak ki a tavak az Erdőspusztán. Ugyanakkor az is felmerült, hogy – főleg az aszályos időszakokban – egy ilyen rendszer az öntözésre is megoldást jelenthetne. Mivel a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban várható volt az egyre nagyobb gondot okozó klímaváltozással járó hatások kivédését szolgáló pályázatok kiírása, a hajdú-bihari és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei agrárkamara közös projektben gondolkodott, aminek egy részét képezte volna a már említett Civaqua program a krónikus vízhiány megszüntetésére. Két éve biztatónak látszott az összefogás a szomszédos megyével, külön-külön tartottak is ebben a témakörben egy szakmai konferenciát, de mint Szabó Sándor szavaiból kiderült, azóta sem történt előrelépés az ügyben.

A Hajdúhátsági–Erdős­puszták–Ligetalja–Nyírségi Többcélú Vízellátó Rendszer (HELN VR) költségvetése 35 milliárd forintra tehető Szabó Sándor szerint, aki azt is elmondta, hogy Hajdú-Biharban 10, a szomszédos megyében csaknem 70 települést érintene. A megvalósítást ez is nehezíti, hiszen a települések a program egy-egy részére pályázhatnának, de ezeket össze kellene hangolni, és valamennyinek támogatói nyilatkozatot kellene adnia. Persze bárcsak már ott tartanának, de egyelőre csupán a pályázatuk kedvező elbírálására várnak. Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke két éve hangsúlyozta, hogy a tervezett komplex vízgazdálkodási rendszer nemcsak a vízutánpótlást és a talajvíz szintjének megemelését oldhatja meg, hanem az öntözés megkönnyítésével hatással lesz a mezőgazdaságra és azon belül az élelmiszer-gazdaságra is. Rendkívüli fontossága vitathatatlan, ezért is nehezen érthető, hogy 30 millió forinton múlik már az elkezdése is. Pajna Zoltán szerint azonban ennél azért jóval több pénz kellene az előkészítéshez is, de az biztos, éveket kell még várni a megvalósulására. Egyszer csak lesz belőle valami, mindenesetre a programot a megyei önkormányzat belevette a 2030-ig tervezett országos területfejlesztési koncepcióba, melyet idén februárban módosítottak. Az elnök úgy véli, ugyanezt a Szabolcs megyeiek is megtették.

„Beruházás nem történt…”

A Civaqua egyik legnagyobb nyertese Debrecen lehetne, ezért a városházán is érdeklődtünk, az elmúlt két évben tett-e lépéseket a program elindítására, illetve tervez-e az önkormányzat olyan fejlesztéseket, amelyek ehhez kapcsolhatók. A szűkszavú válasz szerint:

A Civaqua programban három szervezet: a debreceni önkormányzat, a megyei önkormányzat és a megyei kormányhivatal együttműködik. A program jelenleg a tervezés fázisában van, tényleges beruházás még nem történt.”

- Égerházi Péter -

Másodpercenként 5500

Emlékeztetőül írjuk, hogy a két évvel korábbi elképzelés szerint Hajdú-Biharban a Civaqua, Szabolcs-Szatmár Bereg megyében pedig a Déli Vízpótlás program összehangolásával megvalósuló beruházásba 110,5 kilométernyi nyomóvezetéket fektetnének le, megyénkben 2 millió 400 ezer, Szabolcs-Szatmár Beregben 3 millió 200 ezer köbméternyi víztározót építenének ki.

A Keleti-főcsatorna vízkiviteli helyénél, Balmazújvárosnál 3 ezer liter, a Szamosnál, Kocsord közelében pedig 2500 liter/másodpercre tervezték a kapacitást.

Másfél tonna ponttyal több a megyei vizekben

A Keleti-főcsatorna balmazújvárosi szakaszán, a Nyugati-főcsatornán és a Hortobágy-Berettyón 500-500 kilogramm háromnyaras pontyot helyez a vízbe kedden a megyei horgász szervezetek szövetsége.