Bőséges „haltermést” ígérnek a méréseik

Tromso - Jelentős tengeri kutatásban vett részt Blix Katalin a Lofoten szigeteknél.

Május elején adtunk arról hírt, hogy a 8 és fél éve Norvégiában élő, és a tromsói egyetem, illetve egy magántársaság megbízásából műholdas megfigyeléseket végző Blix Katalin egy nemzetközi expedíció tagjaként a norvégiai Lofoten-szigetekhez indult. Arról is beszámoltunk, hogy az északi ország további gazdasági fejlődésére is jelentős hatású kutatás során a tengerben található zöldalga telepek meghatározása lesz a feladata. Ugyanis a növényt előszeretettel fogyasztja a calanus nevű rózsaszínű zooplankton, ami a hallárvák eledele, így előre jelezhető, hol várhatók majd nagyobb halrajok feltűnése, ami a halászoknak fontos információ.

Mérések kimerülésig

A debreceni illetőségű Blix Katalin a műholdas megfigyelés és az általa megírt algoritmus segítségével arra volt kíváncsi, hogy kimutatható-e műholdas megfigyeléssel a calanus planktont jelenléte.

Az egykori debreceni geológus hallgató azóta már a beszámolóját is elküldte a sikeres expedícióról. Mint írta, a tromsoi egyetem tulajdonában lévő Helmer Hanssen kutatóhajóval keltek útra a páratlan szépségű Lofoten szigetek felé, ahol a fjordok között hajózva végezték a kutatásokat. Már a kezdet érdekesen alakult, hiszen a tervezett indulást egy nappal előrébb hozták, ezért már április 27-én hajóra szálltak. Egy német újságírónővel került egy kabinba, amely a hajó orrában volt, így a hullámzást különösen érezhették. Ám ennél is nagyobb gond volt a kajütjük mérete, amiben két bőrönd sem fért el, és egyszerre sem tudtak öltözködni bent.

A következő napokban gyönyörű napsütéses időben, plusz 6 fokban végezhették a méréseket. A plankton foltot sikeresen megtalálták, amit a műholdas kép és a speciális műszer is jelzett. Nyolc órán át végezték a méréseket, aztán indultak tovább a következő helyre, s az odavezető út alatt végezték a minták analízisét. Éjjel-nappal csinálták, amikor valaki befejezte, addig aludhatott, amíg a következő állomáshoz nem értek, ahol újabb mérések következtek. Kiderült hemzsegett a tengerben a calanus. Így már érhetővé vált számukra, miért a hal tartja el évszázadok óta a Lofoten szigeteki halászokat, s emiatt miért ellenzik annyira az olajkutatást ezen az értékes a területen.

Az elindulás váratlan volt az érkezés pedig kalandos – derül ki Katalin beszámolójából. Neki ugyanis – fontos munkája miatt – hamarabb véget ért az expedició, ezért a tervek szerint a Varoy szigetnél partra akarták tenni. Ám aznap reggelre hirtelen zordra váltott az időjárás, kétséges volt, hogy ki tud-e szállni, végül sikerült. Ám a kompállomáson teljesen egyedül egy kis faházban kellett rostokolnia az egyre viharosabb időjárásban, mert az nap már nem jött a komp, amely Bodoba vitte volna, ahonnan hajóval Tromsoba juthatott volna. Ráadásul ennivaló nélkül, mindössze két deci vízzel várakozott kilátástalanul, amikor az utazók védőszentje őt is megsegítette. Egy helybéli előbb egy kisboltba, majd az ismerőséhez elvitte. Később helikoptert rendeltek neki így jutott el végül Bodoba és egy nap késéssel Tromsoba.

Nem szegte kedvét

Számára az expedíció sikeresnek bizonyult, és a megpróbáltatások nem vették el a kedvét egy még izgalmasabb sarki expedíciótól, melyről természetesen szintén küldött beszámolót, legközelebb azzal folytatjuk.

HBN-ÉP