Megkóstoltuk az ország győztes fagyiját, amit Balmazújvárosban készítenek

Balmazújváros - Hat év, 15 díj, az idén a legnemesebb: az Év Fagy­laltja-díj, mégpedig a mascarponés túrókrém sós karamellel.

Kis fagyizó a városközpontban, szokásos kiülős résszel a pult előtt. Vendég mindig van, és a legtöbben az ország legjobb fagyiját kérik, a mascarponés túrós sósat, majd utána még néhány gömböt, hogy azokat is megkóstolják, aztán gratulálnak a díjhoz. Néhányan csak éppen beköszönnek egy elismerő szóval. Eszenyi Ferenc tulajdonos-fagylaltmester vagy valamelyik alkalmazottja pedig mosolyogva köszöni meg a véleményt, a figyelmességet.

Egy első, egy bronz

– Úgy 30 éve készítek fagylaltokat, Kiss Edina kolléganőmmel pontosan 16 esztendeje dolgozom együtt. Az utóbbi 12 évben minden alkalommal megmérettettük magunkat különböző versenyeken, és egyszer sem maradtunk díj nélkül. Az idén tavasszal is volt egy versenyünk, akkor a fagylalt világbajnokságra való kijutás volt a tét; az első kettő mehetett, mi harmadikok lettünk. Aztán következett az Év Fagylaltja-díj ­– beszél a hazai fagylaltosszakma legnagyobb elismerésének előzményeiről Eszenyi Ferenc.

Fotó: Kovács Péter

A fagylaltmester elmondja azt is, hogy azt a versenyt három kategóriában hirdetik meg. Első a csak természetes alapanyagokat tartalmazó, saját öntet alapján készített – ebben győztek –, a második az előre megcsinált alapokból kreált fagyik, míg a harmadik a laktóztól, cukortól és gluténtól mentesek. Ez utóbbiban szereztek egy bronzérmet is a sós pisztácia pirított magvakkal elnevezésű fagylalttal. Összességében a fagyizó kapta a kézműves fagylalt nívódíjat, továbbá az egyes kategóriabeli győzelemért az év fagylaltja vándorkupát.

Fotó: Kovács Péter

– A mascarponés túrókrém sós karamellel fagyit direkt a versenyre készítettük – folytatja a fagylaltmester.

Fotó: Kovács Péter

– A fagyikészítésben a legfontosabb alapelvem az, hogy amit a családommal nem etetnék meg, azt másoknak sem kínálom. A trendekről, lehetőségekről külföldi utakon, kiállításokon, valamint hazai szakmai rendezvényeken tájékozódunk. Ám alapvetően a hagyományos magyar ízeket, az itthoni és a természetes alapanyagokat részesítjük előnyben. Az alap­ötletet általában Kiss Edina kolléganőm fogalmazza meg.

Közösen a vásárlókkal

– Elkészítjük, mi magunk is finomítunk rajta, majd a vendégeinkkel is megkóstoltatjuk, kérjük, mondjanak véleményt róla. A végleges állapotot közösen alakítjuk ki. Az ötlettől a készig körülbelül két-három hét kell. A receptnek van egy végleges formája, azt a verseny bírálóinak néhány nappal a megmérettetés előtt el kell küldeni, utána már csak a díszítésekben, tálalási módozatban lehet alakítani. A díjnyertes fagylalt receptje nyilvános lesz, és a tervek szerint az ország tortájához hasonlóan a legjobb fagyizókban az év fagylaltját is lehet majd kapni szerte az országban.

Ízletes és helyi sajátosság | Fotó: Kovács Péter

Kiváló alapanyagokból

A fagylaltmester szerint Hajdú-Bihar fagylaltkultúrája, fagylaltdivatja pontosan illeszkedik az országos trendbe, Magyarországé pedig az európaiba. Az évente megrendezett fagylalt világvásáron lehet legtöbb információt beszerezni a gépekről, az alapanyagokról, az ízekről, a formákról és a színekről. Sőt, még a díszítési lehetőségek is nagy hangsúlyt kapnak. – A fagylalt mindig is jó üzlet volt és alapvetően a vendéglátás egyik ága – folytatja Eszenyi Ferenc, aki a vanília-csoki-puncs ugyanolyan ízű hármasát felváltó hazai fagylaltkultúra kezdetét az 1990-es évek elejére teszi.

Fotó: Kovács Péter

– Akkor sok alvótőke volt az országban, és többen a pénzüket a külföldről beszerezhető fagylaltgépekbe és alapanyagokba fektették. Hiszen ezeken múlik a hűs édesség minősége. Jó gép, jó alapanyag, illetve az elkészítés módja a döntő. A fagylaltok összetételének, elnevezésének lényegében a fagylaltkészítő fantáziája szabhat csak határt. Megvan egy főzött alaprecept, és ezt például egy csokiskeksz-pasztával ízesítjük, amelyhez különböző gyümölcsöket, csokoládékat, magvakat adhatunk még. Ezzel szinte végtelen számú édességet állíthatunk elő. Nemegyszer a szerencse vagy szerencsétlenség is közbejátszik. Mi például a banán fagyi után a narancs fagyit szoktuk elkészíteni a gépben. Egyszer figyelmetlenségből a banánhoz öntöttük a narancsot. Ha így esett, összekevertük, megkóstoltuk, teszteltük, és kész lett a banános narancs fagylaltunk. Magyarország egyébként fagylalt nagyhatalom Európában, hiszen a legjobb gépekkel, kiváló minőségű és zamatú hazai alapanyagokkal dolgozhatunk.

HBN–KZS

Gyanús, ha nagyon olcsó

– A jó fagylalt minőségi alapanyagokból készül, természetes színű, márványozott, mondhatni rétegzett állapotú és nincs az embernek olyan érzése, mintha felhabosították volna. Ha az elkészítés módját nézzük, akkor állati eredetű alapanyagból készül főzési eljárással. Az igazi persze az lenne, ha meg is lehetne kóstolni a fagyikat, ugyanis a jó fagylaltok esetében ahány féle fagyi, annyi féle, egymástól markánsan elkülönülő íz – válaszolja kérdésünkre Eszenyi Ferenc fagylaltmester, aki elmondta azt is, hogy a kevésbé jó fagyik leginkább természetellenesen élénk színűek, habos állagúak és az ízük sem különül el elég erőteljesen egymástól. Mindennek az oka lehet az, hogy növényi alapanyagokból, porból és sok adalék hozzáadásával csinálják, és a fagylaltkészítő gép sem a legjobb. A fagyi ára általában meghatározza a minőségét – jelentette ki Eszenyi Ferenc.