A fordulat sem kizárt a Golgota ügyében

Debrecen - Pákh Imre türelmet kért, mielőtt nyilatkozna a kép körüli fejleményekről.

Hatályon kívül helyezte a Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly szeptemberi, a Golgotát védetté nyilvánító közigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozó ítéletét. A festmény védetté nyilvánítása ellen maga a tulajdonos, Pákh Imre küzd. Azután ugyanis, hogy az üzletember és az MNB nem tudtak megegyezni a vételárról, Pákh 2015 nyarán elvitette volna a képet a Déri Múzeumból. Az állam azonban megelőzte: az illetékes örökségvédelmi hivatal előbb ideiglenes védettséget biztosított a Golgotának, majd az év őszén el is rendelte a védettséget. Pákh így nem tudja elvinni az országból a festményt. Ő természetesen bírósághoz fordult – de vesztett. Csakhogy, mondja most a Kúria, a bíróság hibákat vétett.

Jogi kálvária a Golgota körül

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság újra nekifut a Golgotát védetté nyilvánító közigazgatási határozat felülvizsgálatának a Kúria keddi sajtóközleménye értelmében, ugyanis a legfelsőbb bírói fórum hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság 2016. őszi ítéletét. A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság tavaly szeptemberben utasította el Pákh Imre keresetét, amiben ő felperesként egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a szerződések megkötésekor hatályos szabályozás az úgynevezett visszaviteli kötelezettség révén kizárja a festmény védetté nyilvánítását. S éppen ez az, amit a Kúria szerint az elsőfokú bíróság nem megfelelően vett figyelembe.

Az állam keresztbe tett

Az Egyesült Államokban élő műgyűjtő 2003-ban vásárolta meg az 1993 óta a Déri Múzeumban látható Munkácsy-festményt (a korábbi külföldi tulajdonosok 1991 novemberében szállíttatták Magyarországra a műkincset). Az első hírek 2014-ben reppentek fel arról, hogy Pákh eladná a Golgotát, de végül nem sikerült megállapodnia a Magyar Nemzeti Bankkal. A helyzet 2015 júniusában mérgesedett el, amikor a műgyűjtő előbb arról beszélt, hogy elviszi a festményt Debrecenből, mire az illetékes kulturális örökségvédelmi hivatal már másnap ideiglenes védettség alá helyezte a képet és közigazgatási eljárást indított annak végleges elrendeléséről. Ez első fokon 2015 októberében, majd másodfokon (mivel Pákh megtámadta a döntést) a következő év februárjában meg is történt.

Fotó: Molnár Péter

Ő persze nem nyugodott bele („csak látszólag volt szakmai döntés”), hiszen a védettség lényege pont az, hogy onnantól kezdve a műtárgy nem vihető ki az országból, értékesíteni pedig csak az esetben lehet, ha az állam lemond az elővételi jogáról. Tehát Pákh a bíróságra ment, hogy az helyezze hatályon kívül az örökségvédelmi hivatal már említett határozatait, ám keresetét elutasították. Így fordult az utolsó magyarországi lehetősége, a Kúria felé felülvizsgálati kérelemmel – eredményesen.

Teher nélküli kiengedés

A Kúria indokolásban rámutat, a festmény – az elsőfokú bíróság ítéletében írtakkal szemben – nem állt általános védelem alatt. – Az egyedi védetté nyilvánításnak akadálya a visszaviteli kötelezettség fennállása, mely fogalmat az irányadó jogszabály nem definiálja. A Kúria álláspontja szerint a visszaviteli kötelezettség az adott kulturális értéket fogadó államot elsősorban arra kötelezi, hogy a kulturális értéket teher nélkül kiengedje az országból. A jogviszony elbírálására a kulturális örökségvédelmi jogszabályok rendelkezései vonatkoznak, ám az elsőfokú bíróság nem foglalt állást abban, hogy a visszaviteli kötelezettség tekintetében melyik időpontban hatályos kulturális örökségvédelmi jogszabályok alkalmazandók – fogalmaznak a sajtóközleményükben. Az új eljárásra vonatkozóan előírják: az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen az 1991 novemberében hatályos örökségvédelmi jogszabályok alapján kell állást foglalni a visszaviteli kötelezettség kérdésében. Ha az akkor fennállt, úgy további vizsgálat már szükségtelen… Ellenkező esetben a Golgota Pákh általi megszerzésekor, szükség esetén pedig a hatósági eljárás időpontjában hatályos örökségvédelmi jogszabályok értékelése is elvégzendő.

Még nem olvasta

Szerettük volna tudni, hogy Pákh Imre miként értelmezi a Kúria ítéletét, befolyásolják-e a történtek bármiben a jelenleg függönnyel eltakart festmény kiállítását, illetve hogyan látja a magyar bíróságok pártatlanságát. De amikor kedden kora este beszéltünk vele telefonon, időt kért, mondván, még nem tudta elolvasni a legfelsőbb bírósági ítéletét, addig pedig nem kíván nyilatkozni.

- Ratalics László -

Hatályon kívül helyezte a Golgota-per ítéletét a Kúria

Hatályon kívül helyezte a Munkácsy Mihály Golgota című festményének védetté nyilvánításáról szóló per jogerős ítéletét a Kúria, amely döntésében az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására kötelezte.