Mibe halnak bele a hajdú-bihariak?

Hajdú-Bihar - Az oltási fegyelem nem lazult, az átoltottság 99-100 százalékos.

A lakosságot érintő környezeti tényezők közül elsőként az ivóvizet vizsgálva elmondható, hogy megyénkben megfelelő minőségben és mennyiségben áll rendelkezésre ivóvíz – köszönhető ez a lezárult ivóvízminőség-javító programoknak is. Hajdú-Bihar megyében az elmúlt években ivóvízzel kapcsolatba hozható megbetegedés, járvány nem fordult elő – mondta el dr. Fodor Mária megyei tiszti­főorvos Hajdú-Bihar megye lakosságának egészségi állapotáról szóló tájékoztatójában a megyei közgyűlés múltkori ülésén. A strandok, s a Látóképi Tófürdő vízminőségére vonatkozóan sem érkezett lakossági bejelentés.

Egészségvédelmi bírságot 41 alkalommal szabtak viszont ki 860 ezer forint összegben a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásainak betartása érdekében. Tavaly a járási hivatalok 1238 ellen­őrzést végeztek ez ügyben a megye területén.

11 haláleset

Megyénk járványügyi helyzetét jónak minősítették (bár veszélyt jelent a szomszédos országok, különösen Ukrajna és Románia epidemiológiai helyzete). A kötelező védőoltásokra vonatkozó folyamatos, magas átoltottság miatt védőoltással megelőzhető fertőző megbetegedés a megyében gyakorlatilag nem fordul elő. 2016-ban a bejelentett fertőző betegek száma 3 ezer 741 fő volt, amely kevesebb az előző évi esetszámnál. Három „importált” malária-megbetegedésből egyik halállal végződött. Csupán egy Zika-fertőzést regisztráltak a megyében, az szintén importált eset volt. Fertőző megbetegedésben 11-en hunytak el (2015-ben 9-en, 2014-ben 3-an). A halálesetek között agyhártyagyulladás, salmonellosis, rotavírus-fertőzés, malária, tetanusz, nyugat-nílusi láz megbetegedések szerepeltek. Az elmúlt évben az életkorhoz kötött kötelező védőoltások esetében a megyében az oltási fegyelem nem lazult, az átoltottság a kötelező, életkorhoz kötött védőoltások tekintetében 99-100 százalék közötti – tudtuk meg.

Második a daganatos

Hajdú-Bihar megyében a teljes lakosság halálozását vizsgálva megállapítható, hogy a férfiak halálozásának 46,3 százalékáért, a nők halálozásának 58,5 százalékáért a keringési rendszer betegségei felelősek. Mindkét nem esetében a második helyen a daganatos megbetegedések –férfiak esetében 30 százalék, nők esetében 22,5 százalék – szerepelnek. Megyénkben a harmadik vezető halálokként férfiaknál a külső okok (balesetek, öngyilkosság) miatt bekövetkezett halálozások mértéke 7,5 százalék, a nőknél a légzőrendszer betegségei okozta halálozás 3,8 százalék.

Sok a véletlen

A külső okokra visszavezethető halálozások (háztartási -, közlekedési – és munkabalesetek, erőszak, önsértés) megelőzése sokrétű beavatkozást igényel: a balesetek oktatással, hatósági szabályozás betartatásával, az öngyilkosságok a magas kockázatú csoportok segítésével, illetve krízisközpontok üzemeltetésével előzhetőek meg. A halálozás mindkét nemnél csökkenő tendenciát mutat, azonban a férfiak érintettsége háromszorosa a nőkének.

A haláloki statisztikában meghatározó betegségek között több olyan van, amely – prevencióval megelőzhető lenne.

HBN–BB

Adatok

A KSH adatai alapján megyénkben az élve születések száma 2015-ben 5 ezer 374 fő, míg a halálozások száma 6 ezer 506 , így a természetes fogyás hatására a népesség 1132 fővel csökkent. A belföldi vándorlás miatt bekövetkezett népességcsökkenés a megyében ugyanakkor 1905 fő volt, amit valamelyest ellensúlyoz a nemzetközi vándorlás okozta 743 fős többlet, így a valódi vándorlás okozta fogyás 1162 fő volt, mely az előző évhez képest 152 fővel kevesebbet jelent. A fentiek alapján 2015. évben a természetes fogyás 2 294 fő volt (KSH adat). A születéskor várható élettartam Hajdú-Bihar megyében (KSH 2016. 07. 15-ei adatok) a férfiaknál 72,17 év, nőknél 79,29 év.

Az EU-ban Magyarországon halnak meg a legtöbben tüdőrákban

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb, az összes halálok között 27 százaléknyi a tüdőrák okozta halálozások aránya - hangzott el az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

KSH: kevesebben születtek és többen haltak meg az első negyedévben

Kevesebben születtek és többen haltak meg az év első negyedévében, mint az elmúlt év hasonló időszakában - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn az MTI-t.