A gyengébb földeken „felsült” a kukorica

Hajdú-Bihar - A hetek óta tartó aszály jót tett ugyan a gabonafélék betakarításának, de a nagy meleggel párosuló csapadékhiány komoly veszélyt jelent a takarmánynövényekre csakúgy, mint a zöldség-gyümölcs kultúrákra. Vagy nem is annyira?!

Aszálykárról a jogszabály szerint akkor beszélhetünk, ha a vegetációs időszakban az adott területen harminc nap alatt tíz milliméternél kevesebb eső esik, vagy ha a vegetációs időszak egészében huszonöt milliméternél kevesebb csapadék áztatja a földeket. Ilyenkor a gazdálkodók az erre a célra létrehozott kárenyhítési alapból kérhetnek támogatást. A Naplónak nyilatkozó agrárvállalkozók arról számoltak be, hogy az aszály a takarmánynövényeknél, valamint a zöldség-gyümölcs kultúrákban okozhat ugyan némi terméskiesést, de ennek mértéke egyelőre kezelhető. A kiépített öntözőrendszerek ilyenkor életmentők lehetnek, sőt, még a jégháló is jó szolgálatot tehet azzal, hogy lassítja az elpárolgás mértékét.

Sikerült megúszni

Dr. Szabó Viktor, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy az ültetvényeiken szerencsére folyamatosan tudtak öntözni, a jégháló pedig segített a páratartalom megőrzésében, így javarészt sikerült megúszni az aszálykárt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gyümölcsöseikben a termés mennyisége a nagy meleg miatt számottevően nem csökken.

Riskó Mihály, a Kabai Burgonyaszövetkezet vezetője elmondta, hogy a csemegekukoricát ugye öntözik, ezért a nagy meleg a takarmánykukoricát viselte meg inkább. „A csemegénél a folyamatos öntözés igencsak megdrágította a termelési költségeket, a takarmány azonban a kövérebb földeken eddig viszonylag jól tűrte a meleget. A gyengébb, sülevényesebb részeken van felsülve kukorica, de összességében a legfontosabb takarmánynövény tartja magát. Biztos, hogy lesz némi veszteségünk, de a számszerűsítésével még várni kell” – fogalmazott a cégvezető.

Nem tett jót nekik

Az elmúlt hetek időjárását elsősorban a kukorica és a napraforgó szenvedte meg, de a zöldség-gyümölcs ágazat is komoly veszteséget szenvedhet a nagy szárazság miatt. A gyümölcsök közül legjobban a szőlő tűri a meleget, az almánál, szilvánál és az őszibaracknál viszont minőségromlást okozhat a tartós szárazság. A paprikánál helyenként a termés fejlődése nem megfelelő, viszonylag sok a deformált, küllemhibás példány. Bár idén eddig kifejezetten jó minőségű dinnyékkel találkozhattunk az árusoknál, a kánikula ront a minőségen azzal, hogy az erős napsugárzás miatt megég a termés héja. A napégés egyébként sem tesz jót a gyümölcsöknek, hiszen az áru értéke csökken és így kevésbé lesz piacképes.

Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke arról tájékoztatta a Naplót, hogy a kukorica eddig viszonylag jól tűrte a meleget, bár lehet, hogy a hektáronkénti hozama nem lesz 11, csak 8 vagy 9 tonna. – A napraforgónak meg amúgy se nagyon hiányzik már az eső. Az aratásnak kedvezett a nagy meleg, a silózást most kezdjük, a többit pedig majd meglátjuk – vetítette előre.

Összetett folyamat

Az aszály nem pusztán vízhiányt jelent, ennél összetettebb folyamatról van szó. Függ a vegetációs időn belüli eloszlástól, az adott növény fejlődési fázisától, a talaj vízmegtartó képességétől, a tápanyag-utánpótlás mértékétől, a fajtáktól és sorolhatnám"

– engedett betekintést a szakma rejtelmeibe Bódi László, a hajdúnánási Tedej Zrt. vezérigazgatója, aki szerint csapadék szempontjából az idei év rendhagyónak mondható.

A térségükben a kukorica kisebb kárt szenvedett, ami termékenyülési problémákat okozhat, a kalászosoknál hektáronként egy tonna lehet a terméskiesés, a szójánál a légköri aszály a gond. A napraforgó eddig jól bírta az időjárás megpróbáltatásait, míg a gyümölcsöseikben kiépített öntözőrendszerek segítenek orvosolni a nagy meleg miatti problémákat. Ezért a nappali forróság csak napégésben, gyorsabb érési folyamatokban és a betakarító kisebb teljesítményében mutatkozhat meg.

- Petneházi Attila -