2017.08.17. 07:36
"Abszurdum, hogy takarmánybúzából csinálnak a pékek adalékanyaggal különböző minőségű kenyereket"
Hajdú-Bihar - Gabonatermesztő gazdák a meghatározó gabonakereskedő cégeket okolják azért, hogy az étkezési minőségű és a takarmánybúza felvásárlási árában mázsánként csupán 200 forint a különbség, ezért mind több gazda dönt úgy, hogy nem kínlódik az étkezésivel. Egyikük még tovább ment, kijelentetve: abszurdum, hogy takarmánybúzából és adalékanyagokból sütnek kenyeret a pékek, miközben remek termőtáj lennénk.
Hajdú-Bihar - Gabonatermesztő gazdák a meghatározó gabonakereskedő cégeket okolják azért, hogy az étkezési minőségű és a takarmánybúza felvásárlási árában mázsánként csupán 200 forint a különbség, ezért mind több gazda dönt úgy, hogy nem kínlódik az étkezésivel. Egyikük még tovább ment, kijelentetve: abszurdum, hogy takarmánybúzából és adalékanyagokból sütnek kenyeret a pékek, miközben remek termőtáj lennénk.
Bár a kalászosok betakarítása véget ért, a piaci szereplők egymásra mutogatása ugyanolyan vehemenciával folytatódik, mint az elmúlt hetekben. Úgy tűnik, mintha más lenne fontos a termelőnek más a kereskedőnek és megint más a malomiparnak...
Örvendi László, a Magosz megyei elnöke: Én 4 ezer 400 forintért tudtam eladni mázsánként az étkezési búzámat, de a sokkal többet termő takarmánybúzáért is lehet kapni 4100-4200 forintot, így nem éri meg az étkezésivel kínlódni. Hosszabb távon belátható, hogy ez a folyamat hová vezet. A nagykereskedők, a nagyobb felvásárlók az üzletpolitikájukkal azt fogják elérni, hogy a malmi minőségű búzát a gazdák nem fogják termelni. Abszurdum, hogy takarmánybúzából csinálnak a pékek adalékanyaggal különböző minőségű kenyereket, miközben ugye remek gabonatermő vidék vagyunk.
Hatból egy
Erdélyi Zoltán, a hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy ők kizárólag vetőmagbúzát termesztenek, az idei hozam hektáronként 7-8 tonna lett. – Nálunk azok a szempontok, hogy esésszám, sikér, sütőipahajdúböri érték másodlagosak, nekünk egy minőségi mutató van, a csira. A két nagy partnerünk megmondja, hogy milyen vetőmagot várnak tőlünk, és azt kapják. Az áron még vitatkozunk, de nagyságrendileg más összegekről beszélhetünk mint a kommersz búzáknál – mondta.
Társi László nagyrábéi gazda azzal kezdte, hogy a környékükön 5 tonna körül van a hektáronkénti átlag. Ez rendben is lenne, a gondokat máshol kell keresni.
Hat egység levágott búzából egy lett étkezési minőség, ami felettébb gyanús. Vagy meg kellene változtatni a sütőipari értéket, vagy pedig megmondani az embereknek, hogy bizony takarmánybúzából lesz a kenyér"
– szögezte le.
Még jobbat
Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója, a gabonaszövetség volt elnöke világossá tette, hogy a kereskedőnek egy a fontos: megnézi, hogy mennyi a búza ára a tőzsdén, és ha ennyiért megéri, akkor vásárol olyan és annyi búzát, amit és amennyit a piacon el lehet adni. Ezzel szemben a malomipar számára a minőség az elsődleges. – A kettőt nem szabad összemosni. Mi annak idején felesküdtünk a minőségre, korszerűsítettük a malmainkat, de nem akartunk mindenáron növekedni. Idén a megyén belül fel tudtuk vásárolni az őrléshez szükséges minőségi alapanyagot. Én a gazdák helyében a minél jobb minőségre törekednék, hiszen arra mindig lesz kereslet – véli.
