Átváltozás

Azt, hogy az élelmiszeripar mennyire fontos marad a következőkben is, a túlnépesedő és egyre inkább élelmezési gondokkal küszködő földgolyón fölösleges bizonygatni. Hogy mi lesz a jövő siker­eledele, vagy épp a túlélés záloga, ma még nehéz megmondani. Fábián György jegyzete.

Épp pár napja lehetett hallani Debrecenben egy előadáson: táplálkozás-élettani szempontból mennyire értékes a nyúlhús – mi pedig alig fogyasztjuk. Valóban, sokan el nem tudnák képzelni tepsiben a tapsit, miközben, akik kóstoltak már egy jófajta nyúlpaprikást, egész életükben emlegetik. Maradva a rokonságnál, megkérdezhetnénk magunktól, ennénk-e rágcsálót. Tengerimalac, patkány – több helyen hagyomány. És ugye, ki tudja, mit hoz a jövő.

Nem új keletűek azok az elgondolások sem: az élelmiszergondokkal küszködő Föld majdani fehérjeforrása a rovar lesz. A hírek szerint Svájcban már árulják a liszt­kukacburgert. Ha már itt tartunk: sikeres és elterjedt osztály a rovaroké. Lehet, hogy érdemes volna tanulnunk is tőlük. Esetleg – a biztosabb fenn­maradás végett – a génjeinkbe építeni a kitinpáncél növesztésének a kódját. Nem fájna annyira ez-az. Arra persze vigyázzunk, hogy ha a hátunkra fordulnánk, nehogy úgy maradjunk.

- Fábián György -