A nemzetiségek együttműködése a körösszakáli siker záloga

Körösszakál - A határ menti, több mint hétszáz fős településen békében él egymás mellett mindhárom nemzetiség.

A jelentős magyar többség mellett román és roma kisebbség is él a faluban, mindkettőnek van önkormányzata és ezek partnerei egymásnak is. Pálfi Tamás polgármester elmondása szerint a települési önkormányzat nagyon jól tud együtt dolgozni a kisebbségi önkormányzatokkal. A „nagyönkormányzatban” az utóbbi időben egyre sikeresebben szervezik azokat a programokat, amelyek mindkét kisebbséget meg tudják szólítani.

Azt is megtudtuk, hogy a falunapokat mindig a három nemzetiségre építve rendezik meg. Itt helyet kapnak a főzőversenyek, amelyeken hagyományos helyi román és cigány ételeket is készítenek.

– A közösségi életet, ahol csak tudjuk, megpróbáljuk színesíteni. Szerencsére mindkét kisebbségi önkormányzat pozitívan áll az együttműködéshez. Létszáma ugyan magas a romáknak és a románoknak is, ám sajnos rohamosan csökken a hagyományőrzők száma a köreikben, nagyon nehéz a fiatalokat megszólítani, bevonni őket rendezvényekbe – mondta a falu polgármestere, Pálfi Tamás.

Szerintem, ha van, aki fogja a két kisebbség kezét, akkor bármiben hajlandóak segíteni és együttműködni. Ezen álláspont szerint szeretnénk a közösségi életet fellendíteni."

Megülik a román ünnepeket

Turiné Boncza Éva, az iskola tanítójaként már nyolc éve a helyi román kisebbségi önkormányzat elnöke. A körösszakáli kéttannyelvű általános iskolának bedői és körösnagyharsányi diákjai is van. A helyi iskolába és óvodába együttesen mintegy 120–130 gyerek jár.

– Kisebbségi önkormányzatunknak egyaránt nagyon jó a kapcsolata a helyi önkormányzatokkal, az iskolával, óvodával, a nyugdíjasokkal és a két egyházzal is. Hagyományainkat, amennyire csak lehet, próbáljuk megőrizni, mert az identitásunk nagyon fontos nekünk. Tradícióinkat leginkább az iskolai rendezvényeken keresztül tudjuk ápolni. Állandó román táncoktatás folyik az intézményben, az ünnepekre műsorokkal készülünk, de az egyházak is kérik szereplésünket. Saját rendezvényként minden évben tartunk egy nemzetiségi napot. Ekkor ebéddel is szolgálunk, valamint a nyugdíjasok és az iskolások szórakoztatnak minket műsoraikkal. Román ünnepként minden évben megtartjuk az augusztusi Mária-napot. Ez az idén hatalmas esemény volt, hiszen új harangot szenteltünk az ortodox templomban. Rendszeresen járunk Romániába az iskolásokkal is, és a román kisebbségi önkormányzat is rendez kirándulásokat – sorolta az elnök asszony.

Nógatni a hagyományápolásra

A roma kisebbségi önkormányzat elnökeként Mohácsi József beszélt tapasztalatairól. Elmondta, hogy szerencsére a felnőtt roma lakosság nagy részének a közfoglalkoztatás révén van munkája. Állandó problémaként jelentkezik az iskolázatlanság, és ez nehezíti a munkához jutásukat. Jelenleg a faluban 16–18 roma középiskolás van.

– Nagyon jó a kapcsolatunk mindkét önkormányzattal, mondhatni, tökéletes az együttműködésünk. A hagyományokat amennyire csak lehet, próbáljuk továbbörökíteni, de személy szerint azt érzékelem, hogy a fiatalokat egyáltalán nem érdekli már a cigány múlt.

Sajnos elfelejtik miből is áll a cigányság, nagyon nehéz őket megszólítani. Már próbálkoztunk közösségi összeülésekkel, de a fiatalok csak kevesen jöttek el."

– Télen újra megpróbálkozunk vele, hátha sikerül fellendíteni a közösségi életet. A környező falvak roma kisebbségi önkormányzataival is nagyon jó a kapcsolatunk. A sport az, ami összehoz minket más településekkel, ez motiválja a fiatalokat leginkább – nyilatkozta a roma önkormányzat elnöke.

HBN–BK