A Református Kollégium adott otthon a Kulturális Örökség Napjait megnyitó ünnepségnek

Debrecen - Méltó emlékhelyen nyitották meg az országos rendezvénysorozatot.

Megtiszteltetés városunknak, hogy a reformáció emlékévében, a magyarországi református egyház létrejöttének 450. évfordulóján Debrecen ad otthont a Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozat országos megnyitójának. Ezzel köszöntötte Papp László polgármester pénteken, a kollégium dísztermében rendezett ünnepségen megjelenteket, majd így folytatta: – A „magyar Genf” főként nyomdája és iskolája, a Református Kollégium révén vált világító lámpásává nemzetünknek, a reformáció hatására emelkedett ki a hazai települések sorából. Egyházi központként meghatározóvá vált oktatási és kulturális szerepköre, amelynek alapja, a kollégium szellemi kisugárzása ma is jelentős – fogalmazott. A megnyitó helyszínére utalva hozzátette, olyan nemzeti emlékhely, amelynek döntő szerepe volt nemzeti egységünk megerősítésében, a magyar nyelv és oktatás fejlődésében és a gazdaság megerősítésében.

A polgármester beszélt arról is, hogy az évszázadok alatt felgyűlt kulturális örökség megőrzése érdekében a város kiemelten fontosnak tartja az ilyen profilú intézmények és civil szervezetek együttműködését.

"Nincs olyan zug, ahová ne lenne érdemes ellátogatni." Latorcai Csaba

Két évtizede csatlakozott Magyarország az 1984-ben Franciaországban életre hívott, ma már ötven európai országra kiterjedő programhoz, amely az épített örökség nemzetközi jelentőségű ünnepe – mondta pénteken Latorcai Csaba a Kulturális örökség napjai országos megnyitóján. A Református Kollégiumban rendezett ünnepségen a Miniszterelnökség helyettes államtitkára kiemelte, ezekben a napokban ingyenesen látogathatók azok a kulturális intézmények, gyűjtemények, tájházak és helyszínek, melyek máskor nem látogathatók, vagy csak belépő díj ellenében.

Természet és örökség

A Miniszterelnökség társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkára a megnyitón emlékeztetett arra, hogy a rendezvénysorozat védnöke, az Európai Tanács minden évben ajánlást tesz egy központi főtémára, ami idén a természet és örökség kapcsolata. Ezt egészíti ki három hazai központi téma: a reformáció 500., Arany János születésének 200., és a kiegyezés 150. évfordulójához kapcsolódó megemlékezés. Ezek gazdag lehetőséget adnak őseink hagyatékának megismerésére, a múlt értékeinek megőrzésére, és arra is, hogy megfelelő tisztelettel és szeretettel megmutassuk az utódainknak – tette hozzá.

A kormány prioritásként kezeli a hazai épített és természeti örökség védelmét. Ennek ékes példája a múlt héten közzétett népi építészeti programfelhívás, ami a vidéki épített örökség megóvását, megőrzését és fenntartását célozza.

Fotó: Derencsényi István

A program keretében 50 százalékos támogatást kaphat minden olyan népi építészeti emlék tulajdonosa, aki vállalja a tulajdonában álló műemléki védelem alatt álló épület részleges vagy teljes helyreállítását, felújítását.

Értékes műemlékeink újulnak meg a Nemzeti Várprogram és a Nemzeti Kastélyprogram keretében európai uniós források bevonásával, és komoly rekonstrukciós munkálatok folynak a magyar költségvetés milliárdjaiból. Kifejezett cél az épített örökség bevonása a hazai és a nemzetközi turizmusba, ezek zászlóshajói a méltán népszerű, szép számmal található világörökségi területek.

Van rá igény!

Latorcai Csaba elmondta, az ország 100 települése 268 helyszínén 624 esemény kapcsolódik a rendezvénysorozathoz. Nincs az országnak olyan zuga, ahová ne lenne érdemes ellátogatni, így például a reformáció emlékévhez 66 helyszín kapcsolódik. Hatvannál több azoknak a helyeknek a száma, melyek először vesznek részt a rendezvénysorozaton, 90 pedig csak ebből az alkalomból látogatható, köztük a debreceni püspöki hivatal.

A helyettes államtitkár utalt arra is, hogy a megnyitó egyben hivatalos rangot ad azoknak a programoknak, amelyek több száz önkéntes, többségében civilszervezetekben, szabadidejüket feláldozva dolgozó önkéntesek munkájának köszönhetően valósulnak meg ezen a hétvégén. Beszéde végén pedig felhívta arra a figyelmet, hogy az Európai Tanács májusban jelentette be, hogy 2018. a kulturális örökség európai éve lesz. A nemzetközi programsorozathoz kapcsolódva már megkezdődtek erre is a magyarországi előkészületek.

Papp László polgármester köszöntőjében kiemelte, a Múzeumok Éjszakáján az egész város összefogott, hogy a helyi értékekkel megismerkedhessenek a felnőttek és gyerek egyaránt. Ennek tanúsága, hogy hinnünk kell abban, van igény az igazi értékekre. Ez vezérelte az önkormányzatot, amikor a Tiszántúli Református Egyházkerülettel megállapodott, hogy az ízig-vérig debreceni Szabó Magda születésének századik évfordulóját közösen ünneplik meg. Hozzátette, ugyanezzel az odaadással és hittel készülnek a 2023-as Európa kulturális fővárosa pályázatra is.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság munkájának segítéséért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy az örökség szavunk negatív kicsengésű is lehet. Az örökösök általában azon veszekednek, kinek mennyi jár, mennyi jut, mi az igazi érték és mire nincs szükség. Magyarország gazdag ország, gazdag népének, gazdag örökösei vagyunk – fogalmazott a miniszteri biztos. A kisebb és nagyobb épített örökség mellett ott van a szellemi örökségünk, amit az iskolákban, a szószékekről, a különböző közösségekben, akár a fonóban és kultúrházakban adnak át egymásnak az emberek.

Az, hogy egy nemzet mentálisan jó egészségnek örvend függ attól, hogy milyen lelki töltete és tartása van. A fogyasztói társadalom arról szól, hogyan tudunk igényeket kielégíteni, az ünnepelt örökségünk viszont nem igényeket szolgál ki, hanem igényeket ébreszt, hogy emberek legyünk, igényesen döntsünk és cselekedjünk, hogy az emberi gazdagságot, amit kaptunk, tovább szaporítsuk – fogalmazott a miniszteri biztos.

- Égerházi Péter -