Emberszabású robotok jönnek? - Élet egy automatizált világban

Hajdú-Bihar - A kamion szólni fog a sofőrnek, hogy a hármas hajtókar csapágya már a végét járja.

Egyes előrejelzések szerint az elkövetkező évszázad nagyobb lépést fog jelenteni a technológiai fejlődésben, mint az elmúlt ezer év összes eddigi eredménye együttvéve. Mindez pedig a népesség további növekedésével együtt olyan új kihívások elé állítja a technikai civilizációt, amire még nem készültünk fel megfelelően.

A lapát már a múlt

Szabó Imre, a derecskei Bold Agro Kft. ügyvezető igazgatója arra emlékeztetett, hogy amikor 16 évvel ezelőtt átvették a téesztől a sertéstelepet, akkor 22 ember állított elő 9 ezer hízósertést, ma ugyanez a létszám évente 66 ezer hízót bocsát ki, egyenletesen jó (mondhatni állandó) minőségben.

– Az, hogy a lapátok, illetve a takarmányos vödrök száma szinte lenullázódott az ólakban, egyértelműen az automatizáció eredménye. A gondozók a mobiltelefonjuk segítségével akár otthonról is be tudnak avatkozni, ha a telep működésében zavar támad, de a rendszer arra is lehetőséget ad, hogy vacsora közben a gondozó távirányítással elindítsa az esti etetést.

Tagadhatatlan, hogy a robotizáció (miközben hatékonyságot javít) élőmunkát vált ki, de aki ott van, az korszerűbb körülmények között dolgozik, a korábbinál jóval magasabb fizetésért, nagyobb hozzáadott értéket állít elő, kontrollált minőségben, ez pedig nagyobb eredménytartalmat is jelent”

– érvelt a vállalkozó, aki szerint beláthatatlan, hogy ezen a területen mi mindent hoz még a jövő.

„Vagy említhetnék egy almás példát is. A ’70-es években fejenként napi egy konténer teleszedése volt a norma, a kis almáskerti vonatok megjelenésével ez napi három konténerre nőtt, a mostani önjáró automata alvázzal már napi 5 konténer a penzum, és ha nyer a pályázatunk, akkor lesz egy olyan gépünk, aminek a segítségével napi hét konténert fog megtölteni egy ember egy nap alatt. Ráadásul a korábbinál jobb minőségben. Hát, ez a jövő…” – vetítette előre.

Nem félni kell tőle

Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója szerint soha nem leszünk már ott, ahol jelenleg vagyunk, hiszen a robotika, az automatizáció térhódítása megállíthatatlan. – Nálunk ezeknek az elemei már bent vannak a gyártásban. Nem feltétlenül robotemberekre kell gondolni, de léteznek olyan berendezéseink, amelyek emberi kéz érintése nélkül óránként 80 ezer(!) alkatrészt ültetnek be. Vannak tesztberendezések, amelyek a legyártott termékeink funkcionalitását kompletten ellenőrzik, a termék bonyolultságától függően néhány másodperc, perc vagy óra alatt. A gyártósoraink rugalmasak, át lehet állni egyik termékről a másikra, de ezt előzőleg ki kell valakinek találni, és be kell programozni.

Az biztos, hogy az ismétlődő, monoton munkát előbb-utóbb gépek fogják csinálni, de a kreatív, alkotó emberre akkor is szükség lesz”

– jelentette ki. Szerinte ez egyben azt is jelenti, hogy egyre iskolázottabb emberek kellenek a gyárakba, üzemekbe. „Ha ezt a változást a társadalom ügyesen menedzseli, oktatja az embereket, akkor a folyamat viszonylag fájdalommentesen levezényelhető. Meg­győződésem, hogy nem félni kell a robotizációtól, hanem tanulni, készülni rá” – mondta az amerikai cég itteni első embere.

Ugyan, ki hitte volna?

Fülöp Zsolt, a De-Log Kft. ügyvezető igazgatója azzal kezdte, hogy az önvezető autó néhány éve még elképzelhetetlen volt, ma pedig már nagyon is elképzelhető, hogy a szállítmányozás, a logisztika terén is megjelenik előbb-utóbb.

„Azon dolgozunk, hogy minden olyan információt rendszerbe foglaljunk, amikkel eddig nem tudtunk mit kezdeni. Például olyan motorfejlesztések várhatóak, amelyek előre fogják jelezni a meghibásodás lehetőségét, konkrétan nevesítve, hogy mondjuk a hármas hajtókar csapágya cserére szorul. Ha ezt az üzemeltető előre tudja, akkor megelőzhető a nagyobb baj, hiszen előre beszerezhető az alkatrész, és ütemezetten állítható ki a kamion a forgalomból. A másik terület a raktározás, ahol belátható időn belül leválthatja az embert a robot. Utóbbi nagy előnye, hogy 0–24 órában működik, világítás, fűtés nélkül, és az automata oda teszi ki az árut, ahová kérik. Most fut egy projektünk, aminek a végén a teljes logisztikai folyamaton belül 50–60 százalékos létszám-megtakarításra nyílik mód” – árulta el.

- Petneházi Attila -

Nem is olyan egyszerű

Miközben az emberek termelékenységét folyamatosan fejleszteni kell (különösen amint a robotika és az automatizáció alkalmazása, terjedése felgyorsul), ez nem olyan egyszerű. Az USA munkaerőpiaci adatai például azt mutatják, hogy 2000–2010 között a meglévő munkaerőnek csak a töredéke (kevesebb, mint 1 százaléka) volt képes átmenni az IT-szektorba. És bár a szektor bővülése dinamikus marad, az összes munkavállalónak csupán a 3 százalékát teszik ki az IT-szakemberek.