Tablettel hétévesen?

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Minden harmadik magyar örülne, ha a gyereke videóblogot indítana.

Kés, villa, olló gyerek kezébe nem való – tartja a mondás, az okostelefonnal, tablettel és laptoppal azonban már más a helyzet.Az Euronics Műszaki Áruházlánc legfrissebb felméréséből ugyanis kiderült, hogy minden harmadik magyar már akár 7 éves kortól saját digitális eszközöket adna a gyerekek kezébe. A legtöbben azonban korlátoznák azok használatát, 14 év alatt például a „kész a lecke” a leghatékonyabb varázsszó. Az általános iskolások közösségi oldal-használatát a magyarok kétharmada ellenzi, de egyharmaduk örülne neki, ha a gyerekének egyszer lenne majd saját YouTube csatornája, vlogja. Az iskolai mobilozás a válaszadók kétharmada szerint problémát jelent, az internetbiztonságra pedig a többség beszélgetéssel hívná fel a figyelmet.

Inkább kitolná

Minden harmadik válaszadó elfogadhatónak tartja, hogy már a 7 éveseknek is legyen saját okostelefonja, tablete vagy számítógépe, de ezzel együtt a többség mégis úgy gondolja, hogy inkább 13-15 éves kor között vásárolna először efféle digitális eszközöket a fiataloknak. Sokan tehát már az első osztályt saját tablettel kezdik, a felmérés szerint ugyanis a szülők 7 és 12 éves kor között leginkább (40 százalék) tabletet vásárolnának a gyereküknek, ha digitális eszközökről van szó. A Hajdú-Bihar megyeiek viszont okostelefont adnának először inkább a gyerekeknek.

A szülők többsége korlátozza valahogy a 14 éves kor alatti gyermekük otthoni digitális eszköz-, és internethasználatát. Ez sokszor jelszavas védelmet (34 százalék), szülői felügyeletet (29 százalék) vagy különböző szűrőprogramokat jelent (22 százalék), de legtöbbször gyakorlatiasabb feltételekhez kötik a használatot. A szülők 43 százaléka szerint például gyermekük csak akkor használhat digitális eszközöket, ha már készen van a leckével vagy a tanuláshoz van szüksége rá. Továbbá 10-ből 4 szülő, akinek 14 évnél fiatalabb gyermeke van napi legfeljebb három órában maximalizálja azt az időt, amit okostelefon, tablet vagy számítógép nyomkodásával tölthet el a gyermeke. Ez a Hajdú-Bihar megyében lakókra is jellemző, de ott gyakran a leckeírás és a tanulás is korlátot szab a gyerekeknek.

Ki figyelmeztessen?

2017-ben már az internetbiztonság sem elhanyagolható dolog, a többség (53 százalék) pedig úgy véli, hogy a legjobb taktika a figyelemfelhívásra, ha elbeszélgetünk a gyerekekkel a témában vagy ha a gép előtt ülve megmutatjuk, hogy mire kell figyelni. Érdekes, hogy azoknak, akiknek még nincs gyereke közel kétszer olyan hatékonynak (29 százalék) tartják az oktatóvideókat, mint azok, akiknek már van (17 százalék). A felmérés azonban arra is rámutatott, hogy néhányan úgy gondolják, nem tudnak mit kezdeni ezzel a feladattal, és kizárólag az iskolára hárítanák a probléma megoldását. Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál is többen mutatnák meg a gyerekeknek a gép előtt ülve, hogy mire kell figyelni.

Az iskolai mobilozás például a válaszadók háromnegyede szerint problémát jelent. Akárcsak az, ha már az általános iskolások is használják a közösségi oldalakat, vagy ha mesevideóval kötjük le a kisgyerekeket a családi ebédek vagy vacsorák alatt. A digitalizáció azonban mégsem mindenki szerint ördögtől való, a közhiedelemmel ellentétben ugyanis a kézírás eltűnését a megkérdezetteknek csupán 5 százaléka jósolja.

És minden harmadik válaszadó annak is örülne, ha a gyermeke egyszer saját YouTube csatornát indítana. A Hajdú-Bihar megyében lakóknak viszont csak alig ötöde YouTubecsatorna-párti.

HBN

Mégse jó a digitalizáció?

A digitalizáció tehát vitathatatlanul jelen van a mai gyerekek, és így tulajdonképpen a felnőttek életében is, a kérdés csak az, hogy jól tudunk-e alkalmazkodni hozzá, és megtaláljuk-e az egyensúlyt a virtuális és a valós világ között. A tiltás tehát nem megoldás, beszélgessünk a gyermekeinkkel és készítsük fel őket a digitális eszközök okos használatára otthon, mind pedig az iskolában, a tanulás során!