Vajon miből készül az új kenyér?

Hajdú-Bihar - A Magyar Pékszövetség alelnöke övön aluli ütésnek minősítette a gazdák nyilatkozatait.

Abszurdum, hogy takarmánybúzából csinálnak a pékek adalékanyaggal különböző minőségű kenyereket, miközben remek termőtáj lennénk.”

Ez volt az a mondat, amit nemrégiben Örvendi László, a Magosz megyei elnöke mondott a Naplónak, és ami „kiverte a biztosítékot” Fülep Zsoltnál, a Magyar Pékszövetség alelnökénél, a Balmaz Sütőde Kft. ügyvezető igazgatójánál.

A földbe tiporták

– A Magosz-vezető nyilatkozata nem volt más, mint az élelmiszerlánc egyik tagjának a földbe tiprása. Eddig a nemzeti agrárkamara folyamatosan arról beszélt, hogy minél szélesebb vertikum fogjon össze, erről szól ugye a „Termőföldtől az asztalig” szlo­gen. Ehhez képest pont a termelők támadják a sütőipart. Csak azért, hogy 200 forinttal magasabb értékesítési árat érjenek el, olyan dolgokat állítanak a gazdák, amik teljes tájékozatlanságról árulkodnak. Ezzel azt a malomipart minősítik, amelyik takarmánylisztet eleve nem szállíthat a sütőipar számára. A takarmányliszt megfogalmazás egyébként onnan ered, hogy a gazdák elvetik a rengeteg osztrák meg francia hibridet, amelyeknek nagyon alacsony a fehérjetartalmuk, de nagyon magas a terméshozamuk. Így próbálják meg kompenzálni azt az árréskiesést, ami a takarmánybúza és az étkezési búza között van – állítja a sütőipari szakember, hozzátéve, hogy mivel az étkezési búza 65–70 mázsát terem hektáronként, ezek a külföldi hibridek meg 90–100 mázsát, nem nehéz kiszámolni, hogy árbevétel szempontjából így jobban járnak a gazdák.

Ők panaszkodnak?

– Sajnálom, hogy pont az az ágazat kövezi meg a másikat, amelyiknek tagjai óriási támogatásban részesülnek (a gázolaj-, illetve földalapú támogatás összege hektáronként 80 ezer forint körül van), és akik a 210 ezer forint körüli önköltséggel szemben 300–320 ezer forint árbevételre tesznek szert hektáronként a munkájuk után. Ez így együtt jelenti, hogy a gazdának a pénze éves szinten 80 százalékos megtérülést hoz. Sok ágazat szeretne ennek a tizedével rendelkezni. A malom- és a sütőipar soha nem ment el odáig, hogy kikezdje a termelőket azért, mert a jó magyar fajták helyett az említett külföldieket termesztik – mondta a sütőipari szakember. Fülep Zsolt emlékeztetett arra, hogy a sütőipar kőkemény követelményeket támaszt a malomiparral szemben, de tőlük is ugyanezt a szigort követeli meg az élelmiszerkönyv és más előírások. – Hiszen ha a péknek az élesztő és a liszt része rendben van, akkor a munkája 90 százaléka el van végezve. Természetesen az sem felel meg a valóságnak, hogy a sütőiparban rengeteg adalék­anyagot használunk, hiszen ha a ’90-es évek adalék-felhasználását 100 százaléknak vesszük, akkor ma valahol 5 százaléknál tartunk. Napjainkra már annyit fejlődött a sütőipari technika és technológia, hogy nem teszi szükségessé, hogy öntsük a tésztába számolatlanul az adalékanyagokat. Ezért is káros minden olyan nyilatkozat, ami azt állítja, hogy takarmánybúzából készült, adalékanyagokkal feldúsított kenyeret kap a magyar fogyasztó – szögezte le a szakember.

Eltérő vélemények

Abban az ominózus Napló-cikkben más gazdák is megszólaltak, igazat adva a Magosz-vezetőnek. Társi László nagyrábéi gazda szerint például több mint gyanús az, hogy (mint idén nyáron náluk előfordult) hat egység levágott búzából csupán egy lett étkezési minőség. Mint fogalmazott: vagy meg kellene változtatni a sütőipari értéket, vagy pedig megmondani az embereknek, hogy bizony takarmánybúzából lesz a kenyerük. Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona vezérigazgatója szerint kizárt, hogy ilyen arány alakuljon ki adott táblán belül az étkezési és a takarmányminőség között. Ugyanakkor világossá tette, hogy a malomipar számára (a kereskedőkkel szemben) a minőség az elsődleges, és ők is ennek szellemében korszerűsítették nemrégiben a malmaikat.

Kormányzati célkitűzés is

Idén a búza minősége országrészenként hatalmas eltérést mutatott.

Az ország nyugati részében volt olyan terület, ahol 60–70 százalék között mozgott a malmi minőség aránya, ugyanakkor az alföldi régiókban a búza nagyobb része takarmányminőség lett a hosszantartó szárazság miatt – jelentette be Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökségi szóvivője. Hozzátette: a kormányzati célkitűzés az, hogy minél több étkezési minőségű búza teremjen, mert a GMO-mentes magyar búza szerte a világban jól eladható.

- Petneházi Attila -