2017.10.30. 14:47
A hamis méz tarol, az igazit sem esszük
Hajdú-Bihar - Magyar méhészek két éve elküldtek az Európai Unió központi élelmiszer-ellenőrző laboratóriumába mintegy félszáz kínai mézmintát azzal, hogy szerintük azok hamisak, de választ mind a mai napig nem kaptak. Pedig ezeknek a kínai termékeknek oroszlánrészük van abban, hogy a hazai méztermésnek ma már mindössze a 35 százaléka talál gazdára az uniós piacon.
Hajdú-Bihar - Magyar méhészek két éve elküldtek az Európai Unió központi élelmiszer-ellenőrző laboratóriumába mintegy félszáz kínai mézmintát azzal, hogy szerintük azok hamisak, de választ mind a mai napig nem kaptak. Pedig ezeknek a kínai termékeknek oroszlánrészük van abban, hogy a hazai méztermésnek ma már mindössze a 35 százaléka talál gazdára az uniós piacon.
A Naplónak nyilatkozó méhészek szerint a pálinkához hasonlóan a mézről is ki kellene mondani, hogy nem minden méz, ami aranylóan csillog és ragad. Kínában ugyanis kétféle készül, de (mint mondták) egyik sem az igazi. Ráadásul nem elég, hogy a hagyományos exportpiacainkról fokozatosan kiszorulunk, az egy főre jutó éves mézfogyasztás idehaza továbbra is egy kiló alatt marad.
A kínai mézet nem látta méhecske
A hamis kínai méz miatt csupán a megtermelt méz 35 százalékát tudják eladni a magyar termelők az uniós piacon. Ez azért nagy probléma, mert nem is olyan régen ez az arány még valahol 75 százalék körül volt – állítja Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.
Piaci kiszorítósdi
A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az idehaza megtermelt éves mézmennyiség kétharmada (25-30 ezer tonna) helyett idén ennek a mennyiségnek csupán a szűk fele talál utat az uniós piacra. Pedig igény lenne a kiváló beltartalmú magyar mézre, hiszen egy friss kimutatás szerint a világ megtermelt mézeinek 75 százaléka rovarirtóval szennyezett. Csakhogy a hamis kínai konkurencia mindent visz. Hamis méznek azok a termékek tekinthetők, amelyeket nem méhek állítottak elő, illetve amelyeket nem méhek érleltek be. Hajdú-bihari méhészek arról beszéltek a Naplónak, hogy az EU laboratóriumában rendszeresen vizsgálják a kínai mézeket, de egyelőre nem tudtak fogást találni rajtuk. Ami azért különösen érdekes, mivel az uniós élelmiszerkönyv tiltja a gyárban érlelt mézeket. A méhészeink pozícióját tovább rontja az, hogy bár Magyarország nagy méhésznemzet hírében áll, a belföldi mézfogyasztás fejenként és évente az egy kilót sem éri el.
Nem jövedelmez eleget
Veres Ferenc berettyóújfalui méhész (mint mondta) meg tudja erősíteni, hogy nem nagyon megy ki az országból a méz, vagy ha igen, akkor is döcögősen.
Az elmúlt két évben gyalázatosan alacsonyak voltak az átadói árak, és bár idén valamelyest emelkedtek, dicsekedni nem lehet velük. Három éve még el tudtuk adni az akácméz kilóját 1600-1800 forintért, tavaly ezerért ment, de idén alig lehet értékesíteni 1200 forintért."
"Pedig kiváló minőségű a magyar akácméz, amit egyébként a világ is elismer. Csakhogy Kínából ömlik ránk a millió hamisítvány. A boltban a kínai is nagyjából annyiért kapható, mint a magyar méz, de hogy a nagykereskedelemben mennyiért adják–veszik, arra nincs rálátásom. Nem csoda, hogy sokan feladják a méhészkedést. Idén átlagos volt a termés, az értékesítési gondok azonban megkeserítik a szánk ízét” – jelentette ki.
Már kívülről fújja…
Király László balmazújvárosi méhész már kívülről fújja ezt a kínaiméz-történetet, hiszen maga is évek óta küzd vele. „Az a helyzet, hogy kétféle kínai méz érkezik az európai uniós piacra (heti 30-40 kamionnyi), de egyik sem az igazi. Kína a világ legkorszerűbb üzemeivel rendelkezik, ahol cukorszirupból, enzimek, vitaminok, ásványi anyagok, valamint színezékek hozzáadásával csinálnak úgymond „mézet”, amit persze méhecske sosem látott. A másik módszer az, hogy a kínai méhészek hígnektárt pergetnek, amit ugyancsak nagyüzemi technológiával sűrítenek. (Nálunk a sűrítés a méhek feladata.) Brémába, az unió legkorszerűbb laboratóriumába a szövetségünk két éve elküldött több tucat kínai mézmintát, de mint ahogy önhöz, úgy a mai napig hozzánk se szólt senki a vizsgálat esetleges megállapításait illetően” – tette szóvá Király László.
Veszik, de mennyiért…
Mezei Attila nyíradonyi méhész határozottan állítja, hogy a magyar méz eladható, hiszen vásárolják, csak az ára nagyon rossz.
– A vegyes mézet 570 forintért veszik nagyban, az akácot meg 1100-ért. Pár éve még a vegyes méz 800 forint volt, az akácot pedig 1600-ért is el tudtuk adni. A boltok polcairól az akácméz 3 ezer forint körüli áron köszön vissza. Ebből jól látható, hogy az extraprofit hol keletkezik. Nem csoda, hogy akit én ismerek méhészt, az mind árul mézet háztól is. Megtehetik, hiszen őstermelőként erre módjuk van, nem kell a nyugtaadással ügyeskedniük. A céljuk nyilván az, hogy hátha így több pénzt kapnak érte – fogalmazott a szakember.
