Ne legyen „úgyis mindegy”!

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A korai felismerés jelentősen megnöveli a kezelés hatékonyságát és a beteg gyógyulási esélyeit.

A tüdőrák világszerte – így Magyarországon is – a leggyakoribb daganatos betegség. Hazánkban évente mintegy 8 ezer beteget diagnosztizálnak ezzel a betegséggel, és a lakosság számához viszonyított előfordulási és halálozási arány sajnálatos módon nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

A tüdőrák elleni harc meghatározó eleme a megelőzés, az hogy a szakemberek felhívják a figyelmet a dohányzás okozta rendkívül nagy kockázatra. A tüdőrákos megbetegedések meghatározó hányadáért ugyanis a dohányzás a felelős. Fontos megjegyezni, hogy a passzív dohányosok körében is lényegesen magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata, mint a teljesen dohányfüstmentes környezetben élők esetében.

Eleinte tünetmentes

A tüdőrák nem egységes betegség: számos fajtáját ismeri az orvostudomány. Két fő típusa a kissejtes és a nem-kissejtes tüdőrák – az előbbi az esetek körülbelül egyötödét, az utóbbi pedig a négyötödét teszi ki a diagnosztizált eseteknek.

A tüdőrák korai szakaszában a betegség tünetmentes, fájdalommal sem jár, mivel a tüdőben kevés a fájdalomérzékelő receptor. A betegség előrehaladtával idővel megjelennek a tüdőrákra jellemző tünetek, így a tartós, száraz köhögés, dohányosok esetében a köhögés jellegének megváltozása, a véres köpet vagy a nehezen gyógyuló és gyakran visszatérő tüdőgyulladás. A daganat miatt kialakuló tüdőgyulladás hónapokig is megmaradhat, mivel a gyulladást nem fertőzés, hanem a hörgők szűkülete okozza. Éppen ez az oka annak, hogy a tüdőgyulladás a tüdőnek ugyanarra a pontjára tér vissza, ahol korábban is előfordult. Az ilyen tünetek jelentkezésekor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A gyógyulás kulcsa az idő

A megelőzés mellett hangsúlyozandó a korai felismerés fontossága, mivel igen nagy a különbség a betegség korai és későbbi stádiumában diagnosztizált betegek gyógyulási esélyei között. Sajnos, sok esetben csak a betegség későbbi stádiumában állítják fel a diagnózist, ezért még sok tennivaló van azon a téren, hogy gyanú esetén az emberek minél előbb forduljanak orvoshoz.

A mellkasröntgen-, vagy az ennél modernebb CT és PET/CT vizsgálatok a betegség jelenlétét valószínűsítik, de egyértelmű diagnózist a szövettani vizsgálat után adhat az orvos. Egyre több eszköz segíti az orvosokat a betegség korai felismerésében és a helyes diagnózis felállításában, amelyek elengedhetetlen feltételei a sikeres, személyre szabott kezelésnek, amelyek igazodnak a beteg és a betegség egyedi jellemzőihez.

Előremutató példák

A tüdőrákkal sikeresen megküzdők tapasztalatai fontosak abból a szempontból, hogy népszerűbbé váljon a rendszeres tüdőszűrésre járás, és visszaszoruljon az a szemlélet, hogy inkább ne derüljön ki a betegség, mert akkor már „úgyis mindegy”.

Beteg-orvos kapcsolat

A tüdőrák hónapjának idei fő üzenete az, hogy az e betegségből kigyógyult emberek osszák meg tapasztalataikat másokkal, beszéljék el sikeres küzdelmük történetét családtagjaiknak, barátaiknak. Ezek a történetek rámutatnak a rendszeres tüdőszűrés értelmére, és növelik a bizalmat a kezelések és a beteg-orvos kapcsolat iránt.

Ez a bizalom vezet oda, hogy javuljon a korai felismerés és végső soron a gyógyulás aránya.

HBN