Terítéken a rovarok élete

Debrecen - A szép hegyisáskáról, a hímek ciripeléséről és a tájhasználat hatásáról is tanácskoztak az ország egyenesszárnyú rovarokkal foglalkozó kutatói a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán a 2. Magyar Orthopterás Találkozón.

A tavalyi első, a budapesti Természettudományi Múzeumban tartott szakmai találkozó után idén a Debreceni Egyetemen gyűltek össze az egyenesszárnyú rovarokkal foglalkozó szakemberek, hogy megvitassák legújabb eredményeiket. A magyar kutatók országhatáron belül és kívül is vizsgálják a szöcskék, sáskák és tücskök fajainak elterjedését és szerepét.

- Több mint 120 faj él Magyarországon, Debrecen környékén is számos védett, ritka példánnyal találkozunk. Ökológiailag több szempontból is hasznosak ezek az állatok, hiszen egyrészt jelzik a gyepes területek állapotváltozásait, másrészt táplálékul szolgálnak a hüllőknek és madaraknak – mondta Nagy Antal, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet adjunktusa.

A hazai egyenesszárnyú fajok első adatbázisát a Debreceni Egyetem kutatói állították össze Rácz István, az Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék oktatója vezetésével, az első eredményeket 1998-ban hozták nyilvánosságra. A gyűjteményt azóta is fejlesztik, a rendszerben a fajok elterjedési adatai mellett azok forrásai is szerepelnek. A 2. Orthopterás találkozón az adatbázis további bővítéséről is egyezettek a hazai egyetemek és kutatóintézetek szakemberei.

Fotó: unideb.hu

Ismertették továbbá a legújabb kutatási eredményeket: bemutatták többek között a legeltetés hatásait az egyenesszárnyúakra, a Dél-Nyírség, valamint Szabadka környékének faunáját, illetve a hím sáskák ciripelésének nőstény-hívogató funkcióját. A debreceni szakemberek a Hortobágyon, a Nyírségben, valamint az egykori Szernye-lápon végzett vizsgálataikról, illetve a veszélyeztetett görög karsztvipera táplálkozását érintő kutatásról is beszámoltak.

- Debreceni Egyetem -