Egészségesebb lakosság, gyorsabb növekedés

Debrecen - Egyedülálló népegészségügyi kutatásba kezdenek a Debreceni Egyetem munkatársai.

Összesen ezer magyar polgár egészségi állapotának, népbetegségekre való hajlamának felmérésére vállalkozott a Debreceni Egyetem egyik kutatócsoportja a Népegészségügyi Kar irányításával. Ilyen jellegű vizsgálatot eddig még nem végeztek hazánkban. A projektet 1 milliárd 464 millió forint pályázaton elnyert pénzből valósítják meg. A munkába 50-70 tudós kapcsolódik be.

Felmérik az állapotunkat

– Egy ország gazdasági versenyképességét erősen befolyásolja a munkaerő, a lakosság egészségi állapota. Bizonyították, hogy ha a születéskor várható átlagos élettartam egy évvel megnő, az mintegy 4 százalékos GDP-növekedést eredményez – jelentette ki Ádány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának tanára, amikor arról a – hamarosan induló – kutatásról beszélt, amelynek folyamán 500-500 magyar állampolgár egészségi állapotát fogják felmérni.

Kockázati tényezők

Elsőként egyebek mellett a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, valamint a fizikai aktivitást tárják fel kérdőíves vizsgálatban. A második lépcsőben fizikális, a harmadikban laboratóriumi vizsgálatok következnek.

A tudósok elsősorban olyan tényezőket igyekeznek majd keresni, melyek hajlamossá teszik az egyént valamely népbetegség kialakulására. Ezek a szív- és érrendszeri, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotok. Az eredmények alapján e kockázatok mérséklésére népegészségügyi cselekvési tervet dolgoznak ki. Azt remélik, hogy ennek köszönhetően érdemben javul majd a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége is növekszik.

– Egészséges nemzet kell ahhoz, hogy versenyképes tényezőként jelenjen meg az ország a világpiacon – magyarázta a professzor. Hozzátette: arra büszkék lehetünk, hogy tagjai vagyunk a világ legfejlettebb 35 országát tömörítő OECD-nek. Azzal viszont már nem dicsekedhetünk, hogy az egészségügyi mutatókat tekintve ezek közül az államok közül egyedül csak Mexikót tudjuk megelőzni. Vagyis érdemben kell javítani a magyar lakosság egészségi állapotát – hívta fel a figyelmet.

Az ördög a részletekben

A magyar származású Piroska Östlin, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének európai egészségpolitikai szakigazgatója, a projekt tanácsadó testületének tagja elmondta: eddigi ismereteik alapján a magyar népbetegségek hátterében lehetnek például genetikai, biológiai, társadalmi, gazdasági és életmódbeli tényezők. – Azért tartjuk jónak egy ilyen átfogó kutatás elvégzését, mert egyrészt tisztázódhatnak a részletek, másrészt megoldási javaslatok is születnek – ismertette.

Piroska Östlin, aki részt vett a svéd népegészségügyi stratégia kidolgozásában, kifejtette: Svédországban jelenleg az egészségügyi kiadások 5-6 százalékát költik megelőzésre, míg a nemzetközi átlag ebben a tekintetben mindössze 2-3 százalék. Úgy véli, a svédek jó példáját más államoknak is követniük kellene.

Ádány Róza professzor hozzátette: a svéd GDP sokkal magasabb, mint a magyar, így az ottani 5-6 százalék azt jelenti, hogy többször annyit fordítanak prevencióra, mint nálunk.

A romákra is kíváncsiak

Ádány Róza professzor hangsúlyozta: a minél teljesebb kép kialakítása érdekében

a leghátrányosabb helyzetű lakosok, a romák helyzetét is fel akarják tárni Hajdú-Biharban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. – Az ő egészségi állapotukról csak azt tudjuk, hogy lényegesen kedvezőtlenebb, mint a magyar populáció többi részéé. Sorsdöntő kérdés, hogy ez miként javítható – vélte a kutatócsoport vezetője.

HBN-OCs